A B1 blog kult rovata



„Izgalmasnak tartom az újdonságot, nem félelmetesnek”

Interjú Mécs Mónika producerrel

2015. szeptember 30. - Ninon

A Nemzeti Filmalap támogatásával készül a Brazilok című „etno-mese” illetve a Testről és lélekről című film, melyek gyártásában egyaránt részt vett Mécs Mónika producer. Ezen két alkotás kapcsán beszélgettünk.

Szubkult: Hogyan született meg a Brazilok ötlete, és miről szól?

Mécs Mónika: Pár évvel ezelőtt M. Kiss Csaba - aki egyébként újságíró - keresett meg a Brazilok forgatókönyvének első verziójával, hogy ő ebből filmet szeretne csinálni. Amikor elolvastam, nagyon tetszett az alapötlet és a karakterek sokszínűsége, és úgy gondoltam, hogy meg kéne próbálni pályázni a Nemzeti Filmalaphoz, és elindítani a fejlesztést. A forgatókönyvön volt alakítanivaló, ezért bevontam Muhi Klára forgatókönyvíró-dramaturgot, illetve Huszár Péter forgatókönyvírót, és így hárman, illetve velem kiegészülve négyen, átdolgoztuk a forgatókönyvet.

img_9564x.jpg

M. Kiss Csaba rendező, Muhi Klára forgatókönyvíró, Mécs Mónika producer, Réder György operatőr, Rohonyi Gábor rendező és Mógor Ágnes vágó

Sz.k.: Mivel tudott téged megfogni már az elején a sztori?

M. M.: Egyrészt nagyon tetszett az ötlet, hogy a történet egy picit elrugaszkodik a valóságtól amiatt, hogy tele van meseszerű elemekkel, és így sok minden megtörténhet, ami a valóságban nem. Az alaptörténet az, hogy egy vidéki faluban egy fiatal, nagyon lelkes pap, aki egyébként istápolja a romákat, ráveszi őket, hogy életükben először induljanak el a falubajnokságon, ahol például az önkormányzat és a rendőrség csapata is futballozik; tehát rengeteg olyan figurát kellene legyőzniük, akiktől az életük függ. Kishitűségük miatt rágódnak rajta egy darabig, aztán úgy döntenek, hogy mégiscsak beneveznek a bajnokságra. Egy mesében ugye minden megtörténhet. A romák a főszereplők, vannak olyan karakterek, akik támogatják őket, és természetesen olyanok is, akik hátráltatják őket a céljuk elérésében; mint minden rendes mesében. A film egyik pozitívumának tartom, hogy minden karakter szerethető, minden hibájával együtt. Ez tulajdonképpen egy pozitív-optimista film, amire szerintem nagy szükség van. Az volt igazából a cél, hogy elemeljen a valóságtól, mosolyt csaljon az arcunkra, szórakoztasson, emellett el is gondolkodtasson. Alapvetően ez egy közönségfilm, hiszen van benne foci, szerelem, ármánykodás, nevetés és kevéske könny is.

Sz.k.: Mesélj a film készítéséről!

M. M.: M. Kiss Csaba a Brazilok ötletgazdája, ő írta a forgatókönyv első verzióját. A fejlesztési folyamat lezárása után egy nagyon izgalmas, ám technikailag bonyolult módon leforgatható forgatókönyv jött létre. Mivel Csabának ez az első filmje, úgy gondoltam, be kell vonni mellé valakit, aki segít neki a rendezésben. Így került a képbe Rohonyi Gábor, aki tapasztalt rendező. Vele már többször dolgoztam együtt, első közös nagy játékfilmünk, a Konyec volt. Persze a két ember kétféle látásmódot képviselt, ezt a két szemléletet pedig össze kellett hangolni. Volt, hogy a forgatás során valamiben nem értettek egyet, akkor javasoltam, hogy vegyük fel kétféle módon, aztán a vágásnál eldöntjük, hogy melyik maradjon. Sokszor ezek a kis „viták”, egyet nem értések a film javára váltak, olykor a nézetkülönbségből egy harmadik, jobb verzió született. De összességében azt mondhatom, hogy nagyon szépen dolgoztak együtt.

Sz.k.: Te mennyire vettél részt a munkálatokban?

M. M.: Folyamatosan kint voltam a forgatáson, aktív részese voltam a castingnak is, már a forgatókönyvírástól kezdve belefolytam a munkálatokba. De hát engem ez érdekel a legjobban, a filmkészítés kreatív része. Ha van egy ötlet, egy szinopszis, az hogy kerül fel a vászonra. Ez egy nagyon izgalmas folyamat, amikor a leírt mondatok megtestesülnek egy színész által, és megformálódik a karakter. Hogy az ötlet egyszer csak felkerül a vászonra.

Sz.k.: Kiket láthatunk majd a moziban?

M. M.: Rengeteg fiatal, tehetséges színész került beválogatásra, körülbelül 60 megszólaló karakterünk volt. Áront Nagy Dániel Viktor alakította, Farkas Franciska a női főszereplő, Rozi, emellett Mészáros Blanka és Dóra Béla is nagyon komoly szerepet játszik, Fekete Ernő a polgármester, Schmied Zoltán az alpolgármester. Kisebb szerepeket - az ügyet támogatandó - elvállalt Dobó Kata, Gryllus Dorka, Schell Judit, Rezes Judit, Vasvári Emese, Kaszás Gergő az apa szerepében tűnik fel, Bezerédi Zoltán lesz a cigányvajda, de például Anger Zsolt és Gáspár Laci is látható lesz az elkészült filmben. Elküldtük nekik a forgatókönyvet, és sokuknak annyira tetszett, hogy benne akartak lenni, hogy jelenlétükkel megtámogassák a filmet. Nagyon köszönöm nekik, szerintem ez szép és nemes feladat.

Az amatőr szereplők miatt egy kicsit aggódtam, hogy hogyan fognak tudni a kamera előtt fesztelenül viselkedni. Hiszen ez egy szakma, nagyon nehéz feladatokat kell megoldani. Úgyhogy az amatőr színészeket beírattuk színi tanodába: először Földessy Margit foglalkozott velük, aztán a Karaván Művészeti Tanoda. Fantasztikus volt látni, ahogy kinyílnak a fiatalok, ahogyan ez a karót nyelt állapot – ami valljuk be, mindannyiunkkal előfordulhat, ha kamera elé kell állni – szépen feloldódott. Sőt egy idő után megfeledkeztek arról, hogy ott van a kamera, és egyszerűen csak jelen voltak. Ezt igazán izgalmas volt végigkövetni. Voltak embert próbáló időjárási helyzetek, például az elképesztő kánikula, amikor 45 fokban, tűző napon kellett felvenni a focijeleneteket, volt, aki rosszul lett, elájult, napszúrást kapott, de összességében mindenki remek állóképességgel dolgozta végig a napot. Szóval le a kalappal. Az egész stáb egy emberként. nagyon jól működött együtt, csupaszív emberekből álló csapat volt ez, a világosítóktól kezdve a sminkesekig, egytől egyig mindenkit beleértve. Ez az összetartozásos hangulat átsegítette a stábot a legnagyobb nehézségeken is. Nagyon köszönöm nekik, ez volt az egyik legjobb forgatási élményem.

img_0365x.jpg

Dóra Béla, Mészáros Blanka, Mécs Mónika, Farkas Franciska és Rohonyi Gábor a film forgatásán

Sz.k.: A Nemzeti Filmalap 361 millió forinttal támogatta a gyártást.

M.M.: Igen, ez egy átlagos költségvetésű magyar film, rengeteg jelenettel, 38 napot forgattunk, most zajlik a vágás, és jövőre szeretnénk bemutatni.

Sz.k.: Miért van létjogosultsága egy ilyen fajta filmnek?

M. M.: A két rendező azt szerette volna, ha ez valamiféle „árok betemetése” lenne, a kisebbségi és többségi társadalom között. Egyetértek velük, mindannyiunknak meg kellene tanulnunk a másik szemével is látni a világot, azaz szemszöget váltani, és ezáltal megérteni, hogy a másik miben van. Szerintem ez a film erre alkalmas.

Sz.k.: Neked mint Mécs Mónika ez a film mit jelent, miért fontos?

M. M.: Mivel elég optimista ember vagyok, a „félig tele a pohár” filozófiájával élek, így valahogy közelebb állnak hozzám azok a filmek, amik pozitív üzenetet, jövőképet hordoznak. Amikor a Fekete Doboznál dolgoztam, kialakult bennem egyfajta szociális érzékenység, hogy a nehéz sorsúakat, az elesetteket segíteni kell. Úgyhogy régóta van bennem egy ilyesfajta késztetés, hogy ilyen témákat is feldolgozzak és megmutassak.

Sz.k.: Beszéljünk a másik készülőben lévő filmről is, a Testről és lélekről címűről. Hogyan tudnád jellemezni?

M. M.: Nehéz definiálni a műfaját: tulajdonképpen ez egy szerelmes történet, de vannak benne humoros, kicsit abszurd jelenetek is. Már az alaptörténet is izgalmas: két teljesen különböző ember egyszer csak egymásra talál valahol, egy nagyon különleges világban. Adott egy vágóhíd, amelynek igazgatója egy már élete felén túl lévő, az életet egy kicsit feladó, betegeskedő férfi és egy nagyon zárt, de gazdag belső világú, tisztességes és becsületes, de kommunikálni nehezen tudó nő. Ez a két ember együtt dolgozik egy rideg vágóhídi közegben. Meglepő cselekmények sora indítja el az ő közös történetüket. Több részletet nem árulnék el, derüljön ki a filmből. Enyedi Ildikó rendező egy nagyon finom és érzékeny alkotó, apró lépésekkel építette fel a szerelmük kibontakozását bemutató folyamatot. A forgatókönyv maga eleve egy kis remekmű. A filmet amúgy áprilistól július közepéig forgattuk, és még hátra van körülbelül 5 nap téli forgatás, amit most készítünk elő.

Sz.k.: Kik játsszák a főszerepeket, és miért pont ők?

M. M.: Hosszú folyamat volt, amíg megtaláltuk a főszereplőket. Az igazi nehézség a férfi karakter megtalálása volt, mert bizonyos szempontból karizmatikus figura kellett, hogy legyen, akiről elhisszük, hogy ugyan most épp kihunyt a fény a szeméből, de még elő lehet hívni belőle a „férfienergiát”. Ildikó nem is talált erre igazán alkalmas színészt; így került a látóterébe Morcsányi Géza (dramaturg, műfordító, egyetemi tanár, a Magvető Kiadó volt igazgatója – szerk.) Endre szerepére. Hosszú- hosszú beszélgetések után jutottunk oda, hogy legyen ő, annak ellenére, hogy nem hivatásos színész. A női főszereplőt, Máriát pedig Borbély Alexandra alakítja; de rengeteg színésznőt megnéztünk, még külföldön is castingoltunk, határon túli magyarokat is kerestünk. Emellett látható lesz a filmben Nagy Ervin, Mácsai Pál, Schneider Zoltán, Tenki Réka, Nyakó Juli és még sokan mások.

Sz.k.: Egy férfi, aki valójában nem színész, hogy tudott azonnal egy főszerepben teljesíteni? Mennyire volt ez nehéz feladat Morcsányi Géza számára?

M. M.: Ahogy már említettem, egy kicsit mindig aggódom az amatőr szereplők miatt, mert ez egy kétesélyes helyzet: vagy sikerül, vagy nem. Egy ilyen nagy átalakulást, amin a főhős keresztülmegy, nehéz úgy eljátszani, hogy a karakterfejlődésnek meglegyen az az íve, amit az alkotók elképzelnek. Végig bennünk volt a kérdés, hogy egy amatőr meg tudja-e csinálni ezt a nagyon nehéz feladatot. Le a kalappal Géza előtt, hogy minden tehetsége és tudása birtokában kiállt a kamera elé, és én úgy érzem, hogy tudta hozni azt a fajta jelenlétet, ami ennek a karakternek az eljátszásához kell. Bízom benne, hogy az ív, amiről beszéltem, a vágásnál is összeáll. Forgatás közben egyébként voltak olyan jelenetek, amikor a hideg futkosott a hátamon, annyira hatásosan játszottak a szereplők.

d_kb20150604013.jpg

Herbai Máté operatőr, Enyedi Ildikó filmrendező és az Endre szerepét alakító Morcsányi Géza (b-j) a rendező Testről és lélekről című filmjének forgatásán (kép: hirado.hu)

Sz.k.: Mi vonzott ehhez a filmhez, ami eléggé másmilyen, mint a Brazilok, amelyen szintén az elmúlt időben dolgoztál?

M. M.: Ez az a másik téma, ami nagyon érdekel engem, és hát kit ne érdekelne a szerelem? Szerintem az erről szóló történetek kiapadhatatlanok, a téma mindig aktuális, mert bárkivel előfordulhat, gyakorlatilag bármikor.

Ez egy szerelmes sztori egy kicsit másképpen. Engem mindig nagyon izgattak az olyan történetek és karakterek, akik merőben másként viselkednek, mint amit egyébként elvárnánk tőlük. Szeretem azt a kiszámíthatatlanságot, aminek nem tudni, hogy mi lesz a vége. Vagy ha tudjuk is, mégsem a megszokott, elvárt úton jutnak el a karakterek a végkifejletig. Ott van például a Konyec: adott egy nagyon kedves idős házaspár, és egyszer csak az életük olyan pontra jut, hogy kénytelenek nem tisztességes eszközökkel pénzt szerezni, de azt is olyan udvariasan és elegánsan teszik, hogy nem tudunk nekik nem szurkolni; ugye nem gondoljuk, hogy egy decens idős házaspár bankot rabol? Szóval nekem tetszik az, ami más, másképpen működik; izgalmasnak találom és nem félelmetesnek. Érdekesnek találni a másmilyent, merni más utakon is elindulni – az engem érdekel. Ha nem lépünk ki a saját komfortzónánkból, akkor életünk végéig elevickélhetünk, korrekt módon, de középszerűen. Kitörni persze nyilván nehéz: lehet, hogy nagyot taknyolunk, de az is lehet, hogy nagyot lépünk előre. Az élet – tapasztalatom szerint – megjutalmaz: ha bátor vagy, mered kicsit másképp látni és csinálni a dolgokat, akkor kapsz egy piros pontot. Én legalább is így élek.

Sz.k.: Enyedi Ildikóval milyen volt együtt dolgozni? Mennyire aktívan vettél részt az alkotási folyamatban?

M. M.: Ezt a filmet az Inforg M&M gyártja, úgyhogy itt nem csak én vagyok producer, hanem társaim Muhi András és Mesterházy Ernő is. Sokat beszélgettünk velük is, illetve Ildikóval is. De Ildikó egy nagyon autonóm és érzékeny alkotó, sokszor hagyni kell az alkotásban, és amikor összeáll egy rész, akkor elénk tárja, megmutatja, és arról beszélgetünk.

Általánosságban nagyon sokféle együttműködés van producer és rendező között. Vannak olyan producerek, akik nem nagyon folynak bele a filmkészítés kreatív részébe, csak a gyártást felügyelik. Van olyan is, aki szinte alkotótársa a rendezőnek. E között a két típus között széles a skála. Én pedig úgy vagyok vele, hogy magam is elég kreatív vagyok, de ha egy rendező nem igényli, akkor nem nagyon szólok bele. Sok rendezőnek már kiforrott víziója van, amit csak finomhangolni kell, támogatni, esetleg lebeszélni olyan helyzetekről, amik szerintem nem működnek. De semmiképpen sem szerencsés megingatni a rendezőt az elképzeléseiben, mert akkor egy olyan hibrid dolog születik, ami se nem olyan, amit te akarsz, se nem olyan, amit a rendező. De akad, aki igényli és örül, ha jössz az ötleteiddel. Tehát ez egy nagyon komplex munka.

Sz.k.: Nem gondoltál még arra, hogy más szerepet vállalj a filmkészítésben?

M. M.: De, már vannak ötleteim. Van egy projekt, ami most hátrébb sorolódott, mert nem volt idő azzal is foglalkozni. Rohonyi Gáborral közösen rendeznénk, többedmagunkkal együtt írtunk egy forgatókönyvet a leányfalui gyerekgázolásról. De ez még lóg a levegőben. Majd meglátjuk. Ha benne van a sorsomban…

Sz.k.: Egy ilyen inkább férfiak uralta szakmában, te nőként hogy tudsz érvényesülni?

M. M.: Egyre többen vagyunk női producerek. Rengeteg féle út van, sokféleképpen lehet eljutni valahova. Én a női energiáimat használom: nagyon fontos az empátia, különféle érzékenység, nem vagyok erőszakos vagy agresszív, pedig azt gondolhatná az ember, hogy ehhez a szakmához ez kell. Annyi keménység viszont kell, hogy ne add fel az álmaidat, hogy higgy abban, amit csinálsz, és ne veszítsd el a lelkesedést akkor se, ha úgy tűnik, hogy nem fog sikerülni.

 

A filmeket jövőre láthatja majd a nagyközönség. Sok sikert kívánunk hozzájuk.

Köszönjük a beszélgetést Mécs Mónikának.

A bejegyzés trackback címe:

http://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr217871910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.