A B1 blog kult rovata



5 önjelölt uralkodó, aki nem mindennapi módon ragadta magához a hatalmat

2017. június 17. - PilarT

p1-bl000_waterl_g_20130407185156.jpg

A történelem során számos uralkodó foglalta el úgy a trónt, hogy ehhez semmi jogcíme nem volt. Módszereik a házasságtól a hódításig, illetve a lázadástól a választásig váltakoztak. Néhány önjelölt királynak és királynőnek sikerült továbbadnia címét gyermekeinek, míg mások rövid időn át maradtak hatalmon. Az alábbiakban 5 olyan önjelölt uralkodóról olvashat, aki nem mindennapi módon ragadta magához a hatalmat.

Kis Pipin koronázása a pápa támogatásával

amiel_pepin_the_short.jpg

A 8. században II. Childerich király kormányozta a Frank Birodalmat, amely Nyugat- és Közép-Európa nagy részét magába foglalta. Kis Pipin azonban 751-ben egy csoport nagyhatalmú nemes támogatásával elmozdította a királyt. Levágatta Childerich haját, és egy kolostorba vitette. 

Pipin a pápa támogatását is élvezte. A legenda szerint megkérdezte a pápát: mi a helyesebb, ha a királyi hatalom azé, aki a címet viseli, vagy azé, aki a tényleges döntéseket hozza? A pápa válaszában azt felelte, hogy a de facto hatalom fontosabb, mint a de jure hatalom. Az egyház feje tehát szentesítette Pipin trónutódlását,Franciaországba utazott, és saját kezűleg koronázta meg.

Kis Pipin aztán bátran és jól kormányzott, a trónt pedig fia, Nagy Károly örökölte, aki korának egyik leghatalmasabb uralkodója lett.

Vilmos meghódítja Angliát

william1-cut.jpg

Az angol Edward király Vilmosnak, Normandia hercegének ígérte trónját. Ám Edward halála után ezt az ígéretet megszegték, ezért Vilmos elhatározta, hogy erőszakkal szerzi meg magának a koronát. 

Harold Godwinssont, Wessex earljét arra kényszerítették, hogy hajótörését követően Vilmos udvarában maradjon. Vilmos erővel rábírta Haroldot, hogy esküdjön meg: támogatja igényét az angol trónra. Harold megtette az ígéretet, de nem volt tudatában, hogy az oltár alá, amelyen megesküdött, szent relikviákat rejtettek, ami ígéretét szent esküvé avatta. 

Amikor Edward 1066-ban meghalt, Harold megszegte esküjét, és elfogadta a koronát, ami ürügyet szolgáltatott Vilmosnak Anglia megtámadásához. Vilmos még abban az évben 700 hajóból álló flottával és 10 ezer emberrel győzelmet aratott Harold felett, akit megöltek a csatában. Ezek után nem állt senki Vilmost útjába, akit Anglia királyává koronáztak.

13 trónkövetelő Skóciában

800px-death_of_comyn_1.jpg

Amikor a skót király család közvetlen ága 1290-ben kihalt, 13 főúr is igényt  tartott a trónra. Egyikük Robert Bruce volt, aki eltökélte, hogy megszerzi a hatalmat. Bruce egyik vetélytársát, John Comynt le is szúrta annak érdekében, hogy megkaparintsa a hatalmat. 

I. Edward angol király mindeközben jó alkalomnak látta az örökösödési viszályt arra, hogy megszerezze magának Skóciát. Nemsokkal az után, hogy Bruce-t királlyá koronázták, két katonai vereséget is szenvedett Edward hadaitól, 1314-ben azonban Bruce megfutamodásra késztetett egy, a sajátjánál kétszer nagyobb angol sereget. Bruce 1329-ig kormányozta Skóciát, amikor is leprában meghalt.

Hogyan kell trónust lopni

catherine_ii_by_alexey_antropov_18th_c_tver_gallery.jpg

Sophie Anhalt-Zerbst hercegnő 16 éves korában feleségül ment Péter nagyherceg orosz trónörököshöz, és a nevét Katalinra változtatta. Péter 1762-ben lett cár, ám nem volt sem erőskezű, sem hatékony uralkodó, ráadásul a frigyük sem volt boldog.

Egy Péter ellen kitört lázadás során Katalin és szeretője Grigorij Orlov csatlakozott az orosz hadsereghez. A cárt megfosztották trónjától és meggyilkolták, Katalinból pedig cárnő lett. Uralkodása olyan sikeres volt, hogy kiérdemelte a Nagy Katalin nevet. Halála után fia, Pál örökölte a trónt. 

Csináld magad császár

dettaglio_5.png

A francia forradalom alatt a királyt és a királynőt kivégezték, az országban pedig kaotikus állapotok uralkodtak. Bonaparte Napóleon, a francia hadsereg kiváló tábornoka lehetőséget látott a hatalom megragadására. 1799-ben bevonult a parlament épületébe, és feloszlatta annak tagságát. Új kormányt állított fel, az úgynevezett konzulátust, saját magát első konzullá nyilvánította, és magához ragadta a hatalmat. 

Napóleont azonban nem elégítette ki az első konzuli cím. 1804-ben Franciaország császárává választatta magát. A párizsi Notre-Dame katedrálisban rendezett pompás szertartás során VII. Pius pápától vette át a császári koronát, és saját kezűleg helyezte a fejére.

Forrás: Philippa Wingate: Királyok és királynők

A bejegyzés trackback címe:

http://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr8512581521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2017.06.18. 13:57:49

Hódító Vilmosnak igenis volt jogcíme: a hódítás joga ugyanis a 19. századig teljesen elismert jogcím volt az uralkodásra. Az angol királyok a polgárháborúig ezt (a hódítást) tekintették uralmuk legitim alapjának. A trónfosztás után II. Károly már nem hódítással szerezte vissza a trónt, így utána már nem ez lett az uralmuk alapja.
Az 1849-es trónfosztás után is a Habsburgok hódítással szerezték vissza a magyar trónt, és úgy vélték, h ez kellő jogalap arra, h negligálják az ország addigi törvényeit.

Conchobar 2017.06.18. 15:01:57

@MolnarErik: "Az 1849-es trónfosztás után is a Habsburgok hódítással szerezték vissza a magyar trónt, és úgy vélték, h ez kellő jogalap arra" - Nem. Egyszerűen nem tekintették jogszerűnek a trónfosztásukat. Egyébként, ha tényleg létezett volna a középkonban 'hódítás joga' akkor soha senki nem lehetett volna biztonságban. A fentiek közül 13 skót igénylő is, meg I.Edvárd is a jogra (de nem a hódítás jogára) hivatkozva emelt igényt a skót trónra. A 13-ak leányágon a az 1286-ban kihalt skót királyi ház leszármazottja volt, míg I.Edvárd a hűbérúr jogán avatkozott be a skót örökösödésbe (a skót trónt mint megürült hűbért hol magának, hogy meg a 13-ak egyikének, a Baillol-családnak igényelte)

Conchobar 2017.06.18. 15:06:14

"Katalinból pedig cárnő lett" - Nagy Péter feleségéből is cárnőt csináltak (ő volt I.Katalin)

Measurer 2017.06.18. 15:48:46

Hmmm...Mi a baj Napóleon demokratikus megválasztásával?
Napoleont 1799 brumare 19-ėn a Vėnek Tanács jelölte 1. konzulnak. Vėszhelyzet miatt sajnos fel kellett 3 hónapra függeszteni a Nemzetgyülėst.
1804 május 18-án pedig a szenátus döntött a császárságról.

Abszolút demokratikusan nėpszavazás erősítette meg mindkėt esetben az új kormányzási formát,nagy többsėggel.

csentecsa 2017.06.18. 16:02:49

@MolnarErik: A rokoni kapcsolat is megvolt. Hitvalló Edward anyai nagybátyja II. Richárd normandiai herceg - Vilmos nagyapja - volt.

Ivan Ketler 2017.06.18. 18:03:00

@Measurer: Így lett Napóleon a Francia Köztársaság Császára. :)

Measurer 2017.06.18. 18:59:18

@Ivan Ketler: mėg mindig kevėsbė álszent, mint Augusztus volt Kr.e.27-ben, amikor helyreállította a köztársaságot, s egyben elfogadta, hogy imperátornak nevezze ki a szenátus, először Rómán kívül aztán Rómát is beleėrtve gyakorolva a teljhatalmat, aztán megkapta a tribunusi jogköröket (vėtó, törvėnyjavaslat) stb.

Duplaxiii 2017.06.18. 21:26:18

Trón vagy nem trón, én Istvánt nem hagytam volna ki...
És kellene egy mozgalom arra, hogy az Eduard és az Edward nem azonos nevek, de a neten rengeteg helyen nevezik az angol Edwardokat Eduardoknak. Hibásan.

chrisred 2017.06.18. 21:43:16

@MolnarErik: Szerintem kevered a jogalap és a jogcím fogalmát. A törvényes hatalom megszüntetése jogalapot teremt egy új hatalmi rend kialakítására, de a jogcím eleve kialakított rend szerinti folytatólagosságot feltételez.

csentecsa 2017.06.18. 21:54:14

@Duplaxiii: István volt az első magyar király. Előtte nem beszélhetünk egységes hatalmi tömbről a Kárpát-medencében. Ezt élete végére sikerült neki is megalkotnia, az utolsó független hatalmi centrum (Ajtony) legyőzésével, és beintegrálásával.

kiskutyauto 2017.06.19. 02:48:29

Hamarosan I. Szent Orbán császár következik, Európa új uralkodója!

Conchobar 2017.06.19. 06:51:19

@csentecsa: "Hitvalló Edward anyai nagybátyja II. Richárd normandiai herceg - Vilmos nagyapja - volt. " - Helyesebben I.Richárd herceg, Hódító Vilmos dédapja. Mindazonáltal ez a rokoni kapcsolat nem Vilmost Angliára, hanem Hitvalló Edvárdot jogosította volna föl a Normandiai Hercegségre

Conchobar 2017.06.19. 06:56:47

@Duplaxiii: "Trón vagy nem trón, én Istvánt nem hagytam volna ki..." - István nem ide tartozik, mert István az apjától örökölte az uralmat, amelyet tulajdonképpen csak megfényesített a pápa a királyi koronával. István és apja, mégha akkor még csak névlegesen, de egész magyarság ura volt

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2017.06.19. 10:50:38

@Conchobar: I. Jakab angol király (VI. mint skót) írta a Szabad királyságok igaz törvénye munkájában írja, h Skócia első királya, Fergus fegyverrel hódította meg országát, Angliát pedig Hódító Vilmos, ezért mindkettő örökösei szabad akaratukból felfüggeszthetik és megváltoztathatják az összes létező törvényt, mival azokat utólag (értsd, a hódítás után) szabad akaratukból teremtették.
Valóban nem tekintették törvényesnek a trónfosztást, de maguk se óhajtottak visszatérni a régi törvényekhez. Schwarzenberg herceg, osztrák miniszterelnök 1849. június 2.-i kiálltványa kimondta, h a magyarok eljátszották korábbi jogaikat, és az uralkodó új jogalapja a hódítás lett.
A török kiűzése után a visszafoglalt területeken szintén a hódítás jogára hivatkozva hozták létre a Neoaquistica Commissiót (ami csak pénz fejében volt hajlandó átengedi területeket a korábbi jogos /és azt oklevéllel bizonyító/ birtokosnak /lásd Szaffi/), szintén erre alapozva hozták létre a Katonai határőrvidéket is, ami de facto, és a bécsi udvar szerint de jure sem tartozott Magyarországhoz, de a magyarok megpróbáltak úgy tenni, mintha de jure mégis idetartozna (de mivel ott egyáltalán nem voltak érvényesek a magyar törvények, ez kissé nevetség volt).
A hódítás jogára hivatkozva történt Csehország "cseh lábra állítása" is a harmincéves háború során.
@chrisred: A hódítás jogcím volt egy új jogalap megteremtésére. Amíg az uralkodók korlátlan szuverenitással bírtak, minden trónralépés - bármilyen jogcímen történt - új jogalapot teremtett, a korábbi törvényeket nem tekintették automatikusan érvényben lévőnek, rendszeres volt, h az új uralkodó felülvizsgálta elődje törvényeit, pl. IV. Béla is így tett apja, II. András adományaival (akkoriban a törvényeket még csak egyedül a király hozta az ogy nélkül, és minden királyi oklevél törvénynek számított /még korábban, az okleveles gyakorlat elterjedése előtt, pedig a király szava számított törvénynek/, tehát a királyi adományok is).

csentecsa 2017.06.19. 13:49:44

@Conchobar: Hitvalló Edward anyja-Emma- II. Richárd normann herceg testvére volt. II. Richárd pedig Hódító vilmos nagyapja volt. ( III. Richárd normann herceg és I. Róbert testvérek voltak. Utóbbi az előbbi halála után került hatalomra ,és az ő (Róbert) fia volt a későbbi Hódító vilmos..)
Száz szónak is egy a vége: Vilmosnak volt vérségi kapcsolata az elhunyt királlyal (Hitvalló Edward), míg Haroldnak nem. Tehát Vilmos trónigénye erősebb volt..