A B1 blog kult rovata



Három világhírű amerikai márka, amelyeket bevándorlók virágoztattak fel

2017. szeptember 18. - Honey Fitz

Most, hogy vége a New York Fashion Weeknek, ideje lenne summázni a történteket. Azonban ahelyett, hogy végigmennék a legsikeresebb bemutatókon, a divathét vonatkozásában három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

monse-laurakim_fernandogarciamonse_fr_3996_2-800x470-1456264194-2.jpg

Rengeteg kérdést vet fel az a helyzet, amikor egy kreatív vezetői poszt gazdát cserél.

  • Merre tovább?
  • Mit tartsunk meg, mit hagyjunk el?
  • Vigyük-e tovább a brand esszenciális értékeit, vagy teljesen új irányokat keressünk?
  • Kötelező hűnek lenni valamiféle örökséghez, vagy érdemes nyíltan szembe fordulni vele?

A dolgot csak nehezíti, ha valaki egy olyan márkát visz tovább, amelynek alapítója még nagyon is életben van, és a neve teljesen egybeforrt a márka által képviselt életérzéssel. Főleg, ha ez egy echte amerikai márka, az új ember pedig tagadhatatlanul európai.

Raf Simons tavaly augusztusban a Calvin Klein-ház vezető tervezői posztját és vele együtt ezeket a dilemmákat nyerte meg.

calvin-klein-collection-raf-simons-1.jpg

A jelenleg 8,4 milliárd dollárt érő márkát névadója 1968-ban alapította, és azóta mindenki az amerikai életérzés egyik emblematikus brandjeként tartja számon. Mára azonban megkopott a fénye, és ha őszinték akarunk lenni, egy-két fehérneműplakáton és néhány jó szabású farmeren kívül semmi sem jut róla az eszünkbe.

A süllyedő hajó fedélzetét Mr. Klein 2003-ban hagyta el, a vezetőség pedig sokáig kínlódott, hogy megtalálja a megfelelő embert. Több, közepesen jól sikerült próbálkozást követően, 2016 nyarán a belga származású Raf Simons mellett döntöttek, aki a saját neve alatt futó avantgárd férfiruha márkával vált a divatvilág kiemelkedő alakjává. A különlegesen érzékeny 49 éves tervezőnél európaibb szellemiségű és gondolkodású vezetőt keresve sem találhattak volna ennek a mindennél amerikaibb márkának az élére.

brooke-shields-calvin-klein-jeans-1980.jpg

Simons a dán-német határ közelében, éjjeliőr apuka és bejárónő anyuka gyermekeként nőtt fel. Szigorú katolikus iskolába járt, a szülei orvosnak vagy ügyvédnek szánták. Nem sok minden predesztinálta arra, hogy valaha is a divat közelébe kerüljön. Így hát nagy mázli, hogy gyerekkorában a CNN-en elkapta Elsa Klensch divatműsorát, ami olyan nagy hatással volt rá, hogy végül 1986-ban művészeti iskolában kötött ki. Az iskola utolsó évében elszegődött Walter Van Beirendonck mellé gyakornoknak, aki az antwerpeni 6-ok tagja, azé a tervezőcsoporté, amely friss szemléletével és kreativitásával a 80-as években elindította és felvirágoztatta az északi divatéletet. Az itt töltött idő megpecsételte a fiatal Simons sorsát, aki 1995-ben saját márkát hozott létre.

Művészbarátaival a 90-es években meghatározó szereplői lettek az északi underground életnek,

és szép lassan a világ is felfigyelt alkotásaira. Simons-szal kapcsolatban a legtöbben azt mondják, hogy igazi vátesz tervező, az ő kollekcióiból általában jóval előbb kiolvashatóak a jövő új irányzatai, mint bárki máséból.

raf-simons-gq-style-0816-06.jpg

A Calvin Kleinnek tervezett eddigi kollekciói kőkeményen hátat fordítanak Klein eredeti törekvéseinek.

Ugyan mindenhol megjelennek a minimalizmus és az amerikanizmus jegyei, azokat folyamatosan valamilyen módon kifigurázza. Legújabb, most szeptemberben bemutatott kollekciója az amerikai pszicho bűvöletében született. A szaténba csomagolt cowboy-élet, a szokatlan színvilág és az autentikusan elhelyezett Warhol-printek különleges képzettársításokat keltenek életre.

Simons karrierje során mindig is reflektált a politikai-társadalmi kérdésekre, ez a mostani kollekció is a saját maga körül tapasztalt élet izgalmas leképezése. Az elegáns kockás öltöny a diszkréten ráhelyezett konyhakésekkel, a csibesárga PVC-ruha a babarózsaszín mosogatókesztyűvel és a vérrel fröcskölt esőkabát mind-mind arra utalnak, hogy a mozikból jól ismert horror mára a hétköznapjaink része lett.

Véletlen egybeesés, hogy a letisztult formákban és az egyenszépségben gondolkodó Calvin Klein abban az évben hozta létre az amerikai álmot szimbolizáló márkát, amikor az avantgárd Simons egy óceánnal arrébb megszületett. Most pedig nagyon úgy fest, hogy közel 50 évvel később, a világhírű amerikai brandet egy radikális európai szemléletváltás fogja kihúzni a vízből.

Oscar de la Renta a halála előtt megeskette egykori kedvenc gyakornokait, hogy nem hagyják cserben.
oscar-de-la-renta-dyr.jpg

Különleges történet Laura Kimé és Fernando Garciaé. Míg Kim Dél-Koreában nőtt fel, és a nagymamájától tanult meg szabni és varrni, addig Garcia a Dominikai Köztársaság és Spanyolország között ingázva töltötte a gyerekkorát, építésznek készült. Kim New Yorkba jött megvalósítani az álmait, így került de la Renta stúdiójába gyakornoknak, Garcia egy véletlennek köszönhetően tudta megmutatni firkálmányait a híres tervezőnek, aki rögtön felajánlotta neki, hogy tanulja ki a szakmát mellette.

22tmag-oscarmonse-slide-2ntl-master675.jpg

Ők ketten lettek az amerikai estélyi ruhák királyának kedvenc emberei,

Garcia hamarosan senior tervezőként, Kim pedig stúdiófőnökként dolgozott közvetlenül de la Renta alatt. Míg Garcia az emblematikus nagyestélyik és esküvői ruhák elkészítésében – többek közt Amal Clooney menyasszonyi ruhájánál – volt a tervező első számú alkotótársa, addig Kim felelt az egész gyártási folyamat felügyeletéért. A két fiatal végül egymásba szeretett, és több mint egy évtized után úgy döntöttek, hogy saját márkát hoznak létre.

d3daceac9abdd71ea91_1.jpg

De la Renta nem hitt a fülének, amikor bejelentették a távozásukat. Ekkor már mindannyian tudták, hogy a tervező halálos beteg, és ő annyit kért két pártfogoltjától, ne engedjék el az utána következő kreatív igazgató kezét, és legalább egy kollekció megvalósulását asszisztálják végig. Kim és Garcia állták a szavukat, és mesterük halála után segítették Peter Coppingot abban, hogy első kollekcióját a de la Renta égisze alatt kifutóra állítsa.

2016 elején távoztak, hogy az alma materüktől teljesen eltérő világot építsenek fel.

A Monse márka mindenben szöges ellentéte a de la Rentának. Semmi hollywoodi glamour, semmi nagyzolás. Nagyon eredeti, nagyon bátor az, amit egy év leforgása alatt létrehoztak. Nem csoda, hogy néhány de la Renta-rajongó – mint Margot Robbie és Sarah Jessica Parker – követte őket, és előszeretettel hordja a ruháikat.

monse_backstage_spring_2016_made_fashion_week_pekkmcxjahsx.jpg

monse_20sjp.jpg

Mindeközben a de la Renta-ház, Peter Coppinggal az élen, valahogy nem találta önmagát. 2016 elején az igazgató azzal a javaslattal állt Kim és Garcia elé, hogy ha visszajönnek a de la Rentához, nemcsak a kreatív igazgatói posztot adja nekik, de megengedi, hogy saját márkájuk felvirágoztatásához felhasználják a de la Renta logisztikai, pénzügyi és emberi erőforrásait. Erre a dealre nem lehetett nemet mondani.

Kim és Garcia elfoglalta egykori szeretett főnöke irodáját,

ahol azonban a mai napig megtalálhatóak az alapító bútorai, kedvenc könyvei, és minden falról ő mosolyog egy fényképen. A New York Timesnak adott interjúban elmondták, nagyon megszenvedték a tervező halálát, hiszen tőle tanulták a mesterség minden csínját-bínját. Több időt töltöttek vele, mint a saját édesapjukkal, és a lelke most is mindenütt velük van a stúdióban.

2018-as tavaszi kollekciójukkal egyértelművé tették, hogy az ízig-vérig amerikai glamourt képviselő márkát teljesen új pályára állítják. Bevezették az eddig elképzelhetetlen farmervonalat, szabadon, elnagyoltan kezelik a mintákat, és mindezt a de la Rentától idegen modernitással fűszerezik meg. Bár a márka eredeti koncepciójával szembeszegültek, egy percre sem felejtették el, hogy a divatház attól lett világhírű, aki az alapokat lefektette.

Az Oscar irodájában hátrahagyott noteszekből a mester jegyzeteit egy különleges eljárással a legvagányabb ingruhákra és bundákra nyomták, így az alkotások halála után is magukon viselik Amerika egyik legnagyszerűbb és legszeretettebb tervezőjének kézjegyét.

Keménytökű gyereknek kell ahhoz lenni, hogy valaki Diane Von Fürstenberg nyomdokaiba lépjen.

Legalábbis ezt állítja Jonathan Saunders, akinek talán az eddig felsorolt tervezőknél is nehezebb dolga van. 2016 májusában vette át a divatvilág – Anna Wintour után – második legnagyobb hatalmú asszonyának divatházát, akinek azonban esze ágában sincs lelépni. Míg Saunders a tervezést és gyártást felügyeli, addig a 70 éves Fürstenberg a cég elnöki posztját tölti be.

dvf-saunders-dinner-01.jpg

Az egyébként belga származású Fürstenberg 1970-ben költözött New Yorkba, és rá két évre megalapította az érzékeny nőiesség emblematikus márkájává váló DVF-et. 29 éves korában már több mint 5 millió eladott ruha volt a háta mögött, sikere azóta is töretlen. Ma már ő a Divattanács elnöke, 2015-ben pedig a 100 legbefolyásosabb ember közé választotta a TIME magazin.

e-and-diane-von-furstenberg.jpg

A skót Jonathan Saunders 2002-ben végzett textiltervezőként a Central Saint Martinsban, és a diplomakollekciójának bemutatását követő második napon Alexnder Mcqueen kereste fel, hogy szeretné, ha néhány különleges mintát tervezne neki. Természetesen innentől sínen volt az ifjú Saunders karrierje, aki Mcqueen mellett Christian Lacroix-tól és Phoebe Philotól tanulta meg a szakma rejtelmeit. 2003-ban saját divatházat alapított, amit azonban 2015-ben magánjellegű problémákra hivatkozva bezárt.

jonathan_saunders.png

Diane-t helyettesíteni nem lehet, de az általa létrehozott karizmatikus, szabad nőt tovább lehet építeni,

az aktualitásoknak megfelelően mindig újra lehet gondolni. Pont ezt teszi most Saunders, akinek a NYFW-en bemutatott kollekciója Fürstenberg nagy korszakának, a 70-es évek diszkóvilágának izgalmas szépségét varázsolta a kifutókra.

Saunders megtartotta mindazt az eleganciát, ami a DVF nőket eddig is jellemezte, de a képet egy csipetnyi extravaganciával - mint egy utolsó hiányzó puzzledarabbal - kiegészítette.

A bejegyzés trackback címe:

http://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr6112870654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.