A B1 blog kult rovata



A legszebb magyar alkotások, amit a századfordulós Párizs ihletett

Virtuális túrán is megnézhetjük a Virág Judit Galéria Párizs-Budapest 1890-1960 tárlatát

2017. november 09. - PilarT

img_2392.JPG

Vaszary a párizsi kabarék és revük kavalkádját mutatja be, Mednyánszky a külvárosi alvilág nyomornegyedéből tolmácsol, Csók István meghódította a párizsi közönséget, Rippl-Rónait pedig még a párizsi művészvilág is befogadta.

A modern magyar művészet kialakulásában és sokszínűségében elképesztően fontos szerepet játszott a 1920-as évek Párizsa. Ezt a képzőművészeti kapcsolatot mutatja be hiánypótló sokoldalúsággal a Virág Judit Galéria háromrészes kiállítás-sorozatának legújabb része. A Párizs-Budapest 1890-1960 tárlaton megcsodálhatjuk a legnagyobb 20. századi magyar festők Párizs ihlette képeit.

Mutatjuk, mi vár önökre!

Ha esetleg nem tudnak elmenni, vagy nem tudnak betelni a kiállítással, az alábbi linken otthonról is megnézhető a kiállítás Virtuális túrája.

A húszas évek elején a világ minden tájáról Párizsba özönlöttek az írók, költők és festők. Számos magyar alkotó is szerencsét próbált a francia fővárosban:

Vaszary János és Batthyány Gyula festményei rendkívül érzékletesen tolmácsolják a korszak hangulatát, a nagyváros jellegzetes karaktereit, a kávéházak, kabarék, revük világát, a villogó reklámokat és a gyorsuló közlekedést.

img_2385_1.JPG

img_2395.JPG

img_2397_1.JPG

img_e2396_3.JPG

Mednyánszky László együttérző érdeklődéssel vetette bele magát a párizsi külvárosok nyomornegyedébe. A párizsi alvilágban látottak és tapasztaltak hatására Mednyánszky nem csak magyar, hanem európai festészetben is egyedülállót alkotott.

Amikor Egri József nyomorgó rakodómunkásokról készített képet, egyben saját párizsi életvitelét is festette. A művész ugyanis olyan rossz körülmények között tengődött a városban, hogy minden munkát el kellett vállalnia, az éhenhalás elkerülése végett.

A galériaként is működő párizsi magánszalonok nem csak az ismerkedés színtere volt a nemzetközi művészek számára. Sok éhező festőnek a mindennapi túlélésében is nagy segítséget nyújtottak ezek a rendszeres szombat esti vacsorák. Leo és Gertrude Stein szalonjában gyakran vendégeskedett Bornemissza, Berény, Czóbel, Kernstok Károly, Orbán Dezső és Pór Bertalan is.

szegeny.jpg

img_2437.JPG

Csók István és Perlmutter Izsák azzal a céllal érkeztek Párizsba, hogy a párizsi szalonok világán keresztül meghódítsák a közönséget. Csók volt a legtudatosabb, jó érzékkel használta a Párizsban kovácsolt presztízsét a magyarországi érvényesüléshez. Legjobbnak tartott új műveit először a Champs Élysée-i szalonban mutatta be, majd a párizsi premiert követően sikeres képeit, vagy azok variánsait hazaküldte, és itthoni kiállításokon is szerepeltette. 

img_2405_1.JPG

img_2404.JPG

Czóbel Béla és Berény Róbert Párizsban hamar magukévá tették az új modern irányzatot, a fauvizmust. Hazatérésük után pedig a megszerzett tapasztalataikkal és ismereteikkel alaposan felforgatták a hazai művészi életet.

A magyar vadak

Henri Matisse hatására született meg az első jelentős modern irányzat, a merész ecsetkezelést és harsogó színeket alkalmazó fauvizmus. Czóbel Béla, Berény Róbert, Ziffer Sándor, Tihanyi Lajos, Boromissza Tibor, Perlrott Csaba Vilmos és Bornemissza Géza gyorsan magukévá tették az új stílust.

Visszatérve Budapestre és a Nagybányai művésztelepre új látásmódjukkal, harsány, friss stílusukkal felkavarták az itthoni művészi életet. A konfliktus végül a nagybányai alapítók és a "neósok" különválásához vezetett. A "magyar vadak" elsőként léptek túl a hagyományos művészetszemléleten, és utat nyitottak az első magyar avantgard művészcsoport felé: 1909-ben megszületett a Nyolcak.

img_2440.JPG

img_2431.JPG

A Montparnasse-negyedben ebben az időszakban elsősorban emigráns, külföldi művészek laktak, többek közt Chagall, Modigliani, a magyarok közül pedig például Czóbel és Farkas István. Rájuk használták az École de Paris kifejezést, amivel megkülönböztette az emigráns művészek csoportját a francia művészektől. Az École de Paris hatása elsősorban a KUT (Képzőművészek Új Társasága) és az UME (Új Művészek Egyesülete) művészeinél volt tetten érhető, úgymint Vaszary, Márffy Ödön, Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos, Szobotka Imre, Czigány Dezső, Orbán Dezső, Frank Frigyes, valamint Vörös Géza.

img_2402.JPG

img_2399_1.JPG

Rippl-Rónai József azon kevesek közé tartozott, akiket befogadott a párizsi művészvilág. Paul Gauguin, Puvis de Chavannes és a Nobis csoport tagjai is a barátságukkal tüntették ki. Sőt Rippl-Rónai csatlakozott a Revue Blanche című folyóirat köré csoportosuló művésztársasághoz is.

img_2403.JPG

Beöthy István, Martyn Ferenc, Réth Alfréd és Tihanyi Lajos a non-figuratív, absztrakt irányzatot képviselték. Martyn és Beöthy kezdeményezésére a Tamás Galéria mutatta be a Párizsi magyar művészek című kiállítást, ami az első non-figuratív csoportkiállítás volt Magyarországon.

A szürrealizmusnak is egyre nagyobb hatása volt Magyarországon. A Párizsban élő Farkas István festészete eljutott az irányzat határáig, az álmok végigkísérték festészetét.

img_2414.JPG

img_2415.JPG

img_2420.JPG

img_2417.JPG

A kiállított festmények és szobrok között számos alkotást most láthat először a nagyközönség. Megnézhetünk továbbá korabeli filmrészleteket, kollázsokat, plakátokat, folyóiratokat és újságokat is.

img_2413_1.JPG

img_2418.JPG

img_2423.JPG

img_2401.JPG

A kiállítást 2017. november 26-ig nézhetik meg (minden nap 10-18 óra között) A kiállítás időszaka alatt több alkalommal is lesz ingyenes tárlatvezetés. Részletek a galéria honlapján.

Ha elmulasztotta a Virág Judit Galéria tavaly rendezett Berlin-Budapest kiállítását, olvassa el korábbi élménybeszámolónkat.

A bejegyzés trackback címe:

http://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr7613173772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.