A B1 blog kult rovata



Így varázsolt Vaszary a színekkel

2015. április 23. - Egyenlítő blog

Miért hagyott Vaszary fehér foltokat a nőkön? Hol állt, mikor a San Remo-i látképet festette? Mivel bukott le egy hamisítója? Melyik a legdrágábban eladott festménye? Vaszary János sokszínű képeinek titkait tudtuk meg a Virág Judit Galériában. 

img_0824.JPG

Kevés olyan sokszínű festő van, mint Vaszary. Nem csak átvitt értelemben, hanem szó szerint is. Vaszaryt egyrészt a színek szerelmesének is nevezik, hiszen mindent tudott a színekről és kompozícióról. Színek iránti szenvedélye pedig valamennyi korszakában bravúrosan jelenik meg. Itt rá is térhetünk sokszínűségének másik oldalára: Vaszary nyitottságával képes volt mindig megújulni festészetében: a naturalista, realista kezdetek után a szecesszió, az impresszionizmus, később az expresszionizmus felé fordult, művészete utolsó korszakában pedig az École de Paris festészetének szellemében alkotott.

A Virág Judit Galéria egyedülálló kiállítását a festő magángyűjteményekben lévő képeiből hozták létre. A mintegy 140 festmény között számos olyan művet is bemutattak, amit eddig még nem láthattatok.

A kiállítást nem csak a ritkán látható festmények tették emlékezetessé, hanem az ötletes dekorációk és vetítések is hangsúlyozták a jelentős alkotásokat.

img_0833.JPG

Fotó Vaszaryról alkotás közben, mellette egy festménye a saját maga által tervezett keretben

img_0809.JPG

Vetített hullámzó tengerpart előterében Vaszary alakja

img_0813.JPG

Az eredeti festmény: Akt tengerparton

img_0814_1.JPG

Csíkos drapériával bevont lépcsőforduló Vaszary alakjával

img_0815_1.JPG

Az eredeti kép: Fürdőruhás nő, csíkos strandsátor előtt 

Emellett a festményekről elhangzó érdekességek, információk tették igazán élvezetessé a tárlatvezetést. Íme pár Vaszary kép színes története:

img_0829.JPG

img_0830.JPG

Ha valaki csak a művész kései képeit ismeri, meggondolatlanul azt hihetné, Vaszary nem is tudott jól festeni, hiszen ezek a vonalai már leegyszerűsödtek. Teljesen megváltoztatja ezt a véleményt azonban, ha megnézitek a korai képeit. A  naturalista, szinte fotórealista képei tükrözik, hogy Vaszary mindet elsajátított a festészetről.

img_0817.JPG
A festők rendszerint lealapozzák vásznukat mielőtt festenek rá. Vaszary is így tett, azonban elég rendhagyó módon: feketére alapozta vásznait. Így viszont iszonyatos mennyiségű festéket és megfelelően választott színeket kellett felvinnie, mire eltüntette a sötét alapot.

img_0818.JPG

img_0820.JPG

Vaszary levelezéseiből és memoárjaiból nem derül ki bizonyíthatóan, hogy a festő gyakorló buddhista lett volna, mindenesetre képein gyakran felbukkant Buddha alakja - mint ez utóbbi művön látható - ötvözve a nyugati kultúrával.

img_0821.JPG

img_0822.JPG

Vaszarynak gyakori témája volt a párizsi mulatók éjszakai élete. A félvilági nők szívesen álltak modellt neki. 

img_0827.JPG

Vaszary a színek mestere volt. A fönti kép azonban sok fejtörést okozott neki. Levelezéséből derül ki, hogy sokáig nem tudta ellensúlyozni az ég intenzív kékjét, majd egy bravúros húzással végül megtalálta a megoldást. A bíboros piros alakjával tette harmonikussá a képet. Mi is kipróbáltuk, milyen ha hiányzik az ellentétes vörös szín.

img_0828.JPG

img_0825.JPG

img_0823.JPG

Nem csak a párizsi életérzést örökítette meg Vaszary. A budapesti látképek, életérzések megjelenítését is feladatának érezte. Ekkor már a fehér alapozást használta, ám ezt is kortársaitól eltérően. Ugyanis velük ellentétben nem törekedett az alap lefestésére, hanem a kimaradó fehér foltokat is felhasználta a festmény színeként.

Érdekesség, a fönti kép egy hamisítványát úgy szűrték ki, hogy bár a hamisító még az aláírásra is ügyelt, azonban a Budai Vár kupoláját véletlenül a mai látkép szerint festette meg, nem a háború előtti állapotában.

vaszary_janos-san_remo_1937-47_aukcio_44.jpg

Ha arra lennétek kíváncsiak, honnan festette Vaszary ezt a San Remo-i látképet, hiába keresnétek a google mapen. A galéria munkatársai sem találták. Kiderült ugyanis, hogy Vaszary útjai során felskiccelte a neki tetsző látványokat, majd azokat egy képen összegyúrta. Ezt a kilátás tehát a való életben nem létezik.

Vaszary már életében is rendkívül népszerű festő volt. A gyűjtők egymás után rendelték tőle a képeket. Sőt, sokszor az sem zavarta őket, hogy elvittek előlük egy-egy festményt. Megrendelték ugyanazt a témát ugyanazzal a beállítással. Így lehet az, hogy egy Vaszary képnek több verziója is díszíti a különböző otthonokat és galériákat. 

vaszary_janos-dinnyes_csendelet_1938-9_105.jpg

A Virág Judit Galéria Vaszary-rekordját a Dinnyés csendélet című mű tartja, ugyanis egy elszánt műgyűjtőnél 60 millió forintért talált új gazdára. A kép egyébként jó ideig kallódott a festő hagyatékában, mielőtt elárverezték. Nem is tudom, erre mit írhatnék, mindenesetre nem csodálom.

img_0812.JPG

Az én kedvenceim nem a festő virágos csendéletei voltak, de nem is a meztelenkedő párizsi csajok, hanem azok a képek, amin Vaszary elengedte a fantáziáját, mint a fönti képen is. A Biológiai Kutatóintézet díszítésére rendelt képen eredetileg létező tengeri állatok lettek volna, a festő azonban végül egy zseniális tengeri mesevilágot hozott létre.

A többi festményért látogassatok el a Virág Judit Galériába, ahol vasárnapig nézhetitek meg a Vaszary-kiállítást. Ha nincs időtök, vagy lemaradtatok róla, akkor olvassátok el a galéria színes kiadványát, ami szépen összefoglalja a Vaszary életművét. 

Kedvcsinálóként pedig nézzétek meg ezt a Vaszary-kiállítást bemutató hangulatos videót.

 

H.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr187391504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.