A B1 blog kult rovata



Justitia 100 éves otthona

Ide jár dolgozni a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke

2015. április 25. - Egyenlítő blog

Hétvégén sikerült bejutnunk a Budapest100 egyik legérdekesebb helyszínére. Megnézhettük belülről az Igazságügyi Palota száz éves épületét, ráadásul az elnök dolgozószobájába és a rabmegőrzőbe is bejutottunk.

Fotóinkon megmutatjuk, hova jár dolgozni a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke.

img_0716.JPG

Már reggel tízre az Igazságügyi Palotánál voltunk, hiszen azok közül a 100 éves házak közül, amiket meg akartunk látogatni, ezt tűnt a legkihagyhatatlanabbnak. Mások is így gondolhatták, ugyanis a Kúria épületébe csak kis sorbanállás után juthattunk be.

Nem is volt baj, mert így az épület külsejét is jobban szemügyre vettük. A bejárat mellett aranybetűs táblák hirdetik, hogy az épület a Legfőbb Ügyészségnek, a Fővárosi Ítélőtáblának és Magyarország  legfőbb bírói szervének, a Kúriának ad otthont. A homlokzatot díszítő, igazságot jelképező oroszlánok pedig szintén kihangsúlyozzák a palota funkcióját.

img_0694.JPG

img_0692.JPG

 

 

img_0688.JPG

Bent tudtuk meg, miért kellett várakozni. Biztonsági okból a repterekről jól ismert fémdetektoros kapun áthaladva világították át ruhánkat és táskáinkat. Ez pedig eltartott egy ideig a folyamatosan érkező érdeklődők miatt.

A tömeg fölött elnézve először az tűnt fel, hogy az épületben körbevezető idegenvezetőnk 19. századi korhű ruhát viselt. Mintha csak az 1914-ből, a Markó utcai Igazságiügyi Palota építésének évéből utazott volna vissza az időben, hogy minket informáljon a épület múltjáról, jelképeiről és különleges termeiről.

img_0712.JPG

img_0726.JPG

Megtudtuk, hogy az 1896-ban elkészült régi Igazságügyi Palotában ma a Néprajzi Múzeum működik. A századfordulón azonban Igazságügy Minisztériumnak nem volt valódi otthona. 1911-ben született meg a döntés, hogy erre a célra a Markó utca 16. szám alatti telken épüljön fel az új Igazságügyi Palota. A Magyar Királyi Kincstár közel 1,4 millió koronáért vásárolta meg a fővárostól a telket. Fellner Sándort bízták meg a tervezéssel, de a felügyelő bizottság tagja volt Hauszmann Alajos is. Az építési engedélyt 1913-ban kapták meg, az éjjel-nappal folyó munkának köszönhetően a tetőszerkezet 1914-re teljesen el is készült. A háború azonban közbeszólt. Az igazságügy-minisztérium csak 1918-án tudta befejezni a beköltözést. Ráadásul a tervezett ünnepélyes átadás is elmaradt az őszi forradalom miatt.

Míg az épület történetét hallgattuk, volt időm körülnézni az előtérben. Akkor vettem csak észre, hogy pont mögöttem áll - pontosabban ül - Justitia ikonikus szobra. (Te jó ég, már hányszor használtam fotóját illusztrációnak, és most végre készíthettem vele saját szelfit)

img_0719.JPG

Justitia istennő személyesíti meg az igazságszolgáltatás, az igazságosság, a jog morális tartalmát. A kard a jog hatalmának jelképe, a másik kezében lévő mérleg pedig a jog előtti egyenlőség szimbóluma. Az idegenvezető megemlítette azt is, hogy ellentétben a mi Justitiánkkal, általában kendővel a szemén szokták ábrázolják, jelképezve ezzel pártatlanságát az igazságszolgáltatásban (no comment).

Strób Alajos fenséges alkotásának kalandos történetéről már korábban is olvastam. A márvány szobor eredetileg az régi Igazságügyi Palota aulájának legfőbb ékessége volt. A bejárattal szemben ült emeletnyi magas talapzaton. A Rákosi-korszakban aztán Justitiát megfosztották trónjától, kardjától és koronájától, illetve a címerpajzs mintáját is levésték. Méltatlan helyekre száműzték, s csak 1983-ban került mai helyére a Markó utcai Igazságügyi Palotában. Jó hír viszont, hogy idegenvezetőnk elmondása alapján Orbán Viktor látogatásakor ígéretett tett arra, hogy renoválni fogják Justitia megsemmisült trónusát, amit most egyelőre egy egyszerű kőlap helyettesít.

img_0723.JPG

Ahogy haladtunk fel a lépcsőn, több helyen is észrevettük a római vesszőnyalábok díszítő motívumát. Mint kiderült, ez is az igazság egyik szimbóluma. A vesszőnyaláb (fasces) római hatalmi jelvénye volt, amit azok a tisztségviselők hordozták, akik a bíráskodásért felelős praetorokat is kísérték. Vissza-visszatért a mérleg jelkép is, ami az óegyiptomi időkig is visszavezethető. Az egyiptomi mitológia szerint ugyanis a túlvilágon Ozirisz, a holtak bírája egy mérlegen mérte le a túlvilágra belépők szívét, és csak akkor engedte át őket, ha könnyebb volt, mint a másik serpenyőben elhelyezett toll.

img_0725.JPG

Az első emeleten az elnöki fogadóterembe vezettek minket. A hatalmas tárgyalóasztal mellett az 1700 körül készített flandriai gobelin faliszőnyeg is figyelemfelkeltő. E teremben kerül sor a külföldi delegációk fogadására, és fontosabb belső értekezletekre. Innen nyílik a legfőbb ügyész és a Kúria elnökének dolgozószobája is. Ez utóbbiba be is pillanthattunk. Bár fényképet nem lehetett készíteni, találtam párat a Kúria honlapján.

kuria-150-n.jpg

kuria-170-n.jpg

(fotók forrása: Kúria)

Ami engem leginkább megfogott, sajnos nem látszik a képeken, mert viszonylag új: a szőnyeget azóta lecserélték egy szintén hatalmas, kétszáz kilós, de ennél ízlésesebb darabra. Érdekesség, hogy az ajtó mellett áll vitrinben az igazság jogara is, amit ma már nem használnak, maximum díszként.

img_0729.JPG

Innen a magasföldszinti díszterembe vezettek minket. Ez általában tárgyalóteremként funkcionál, itt tárgyalják a nagy közérdeklődést vonzó ügyeket, mint mostanában Magda Marinko illetve a romagyilkosságok ügyét. A nyílt napon azonban kiállítás és más meglepetések vártak minket itt. Egykori bírósági tárgyakat, iratokat, régi törvénykönyveket nézhettünk meg. Sőt az innen nyíló tárgyalótermekben rész vehettünk szimulált tárgyalásokon is.

Azonban épp elég tárgyalást ültünk már végig mindketten. Inkább a rabmegőrző felé vettük az irányt. A kis cellákkal teli szobáról sem készíthettünk fényképet - nem is találtam róla. Gondolom azért, nehogy ilyenformán kapjon segítséget az, aki szökést tervez innen. A priccsekre viszont leülhettünk, magunkra is csukhattuk a rácsokat. Ezzel az élménnyel töltődve hagytuk el a Kúriát. Élveztük az érdekfeszítő tárlatvezetést és a különleges lehetőséget, hogy bejuthattunk. Ugyanakkor reméljük, akaratunkon kívül nem térünk vissza ide.

H.

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr577390362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

☉ ☾ 2015.04.25. 17:59:05

A "dolgozószoba" egy kicsit túlzás, a legfelsőbb ügyész ugyanis a magyar diktatúrában nem dolgozik, hanem fideszes utasításokat hajt végre.

Killary Fucking Clingon 2015.04.25. 20:24:26

@☉ ☾: szerintem menj egy másik országba élni, mondjuk Izraelbe vagy az USA-ba vagy csak menj a picsába.

Balango 2015.04.25. 20:39:03

Abban az országban, ahol a legfőbb ügyész és a legfelsőbb bírói fórum elnökének a dolgozószobája egy közös helyiségből nyílik, nincs független igazságszolgáltatás.
Már az önmagában botrány, hogy az egész magyar politikai elit és értelmiség - kiemelten a jogász értelmiséget - természetesnek veszi, hogy számos helyen - kisebb települések járásbíróságaitól és járási ügyészségeitől kezdve a Kúriáig és a Legfőbb Ügyészségig - a bírói és az ügyészi szervek ugyanabban az épületben dolgoznak.
Az alapvető jogelvekkel pedig kitörölhetjük a ...ünket.

☉ ☾ 2015.04.26. 06:05:11

@Shabby Bear: Ha neked ennyire fáj az igazság, mennyi hazugságot tömhetsz magadba minden nap!