A B1 blog kult rovata



Ők is lehettek volna a Lánchíd oroszlánjai

2015. június 09. - PilarT

Van Magyarországon négy oroszlán, amit mindenki ismer: Marschalkó János alkotásai, a Lánchíd kőoroszlánjai. Egy legenda szerint azonban a pusztazámori, a martonvásári vagy a lovasberényi oroszlánok is felkerülhettek volna a Lánchíd hídfőjére.

64ab208ed13bd204244af9fbfaefe0e6_1.jpg

A Lánchíd oroszlánjaival kapcsolatban számos legenda él. Biztosan ti is ismeritek azt a mondát, miszerint a híd avatásakor egy kisgyerek felkiáltott, hogy „az oroszlánnak nincsen nyelve!” – mire a megszégyenült szobrász beleölte magát a Dunába. (Természetesen ez nem történt meg, Marschalkó János, a megbecsült szobrászművész az oroszlánok megalkotása után még sok éven át alkotott.)

oroszlan-lanchid-130609212620.jpg

Él azonban egy másik legenda is az oroszlánokkal kapcsolatban. Nagy valószínűséggel ez is csak kitaláció, e történetnek érdekes momentuma azonban, hogy "tárgyi bizonyítékai” is vannak.

A legenda Pusztazámor földesurához, Barcza Györgyhöz kötődik. Barczának tulajdonjoga volt a sóskúti kőbányákban, amik beszállítói voltak a nagy pest-budai építkezéseknek - így a lánchídi munkálatoknak is. A történet szerint a Lánchíd építtetői pályázatot írtak ki a hídfeljárók oroszlánszobrainak megalkotására. Barcza pedig felajánlotta, hogy biztosítja a helyszínt és a követ a vetélkedő szobrászok számára.

Az 1850 körül állítólag megrendezett művészeti versenyen tucatnyi jeles szobrász vett részt. Az oroszlán-pályamunkákat persze nem a hatalmas hídfői szobor nagyságában, hanem 1:4, illetve 1:8 arányú méretben faragták ki.

A verseny végén győztest hirdettek. Mint azt ti is tudjátok, végül Marschalkó János oroszlánja lett a legjobb. Ő készíthette el szobrát a Lánchídon is látható méretben. Az ehhez felhasznált kőtömbök helye pedig még ma is ott tátong Sóskút északi végén, egy külön erre a célra kialakított vágatban:

kalvaria.JPG

A verseny végeztével azonban Barcza ottmaradt egy csomó „vesztes” oroszlánnal. A legenda szerint megtartotta ezek közül a két legjobban sikerült oroszlán-tanulmányt. Ezek ma is a pusztazámori kiskastély, vagy más néven Mentler-kúria lépcsőfeljáratát őrzik:

13967625.jpg

pusztazamor_kastely.jpg

Barcza a többi oroszlánt eladta, illetve elajándékozta a környékbeli nemesuraknak. Egy ilyen oroszlánnal találkozhattok, ha ellátogattok Martonvásárra. A Brunszvik-kastély parkját díszítő kőoroszlán talán pont azért húzza be szomorúan farkát, mert nem ő lett a győztes. Pedig bodorított szőre kétségkívül figyelemre méltó:

t.jpg

t2.jpg

A lovasberényi kastély parkbejáratánál strázsáló vidám kőoroszlánok is állítólag olyan alkotások, amelyek lecsúsztak “a nagy oroszlánfaragó verseny” dobogójáról:

78601931.jpg

24508024.jpg

Írjátok meg kommentben, hogy nektek melyik tetszik a legjobban. Illetve azt is, hogy van-e kedvenc oroszlános szobrotok Magyarországon.

Forrás: Jolánkai Márton - A nagy oroszlánfaragó verseny, Köztérkép.hu

Címkép: Köztérkép, Cédrus fotója, fotók:  latogatok.hu, Köztérkép.hu, Kiss Attila, kastelyok-utazas.hu, kirandulasok.com, panoramio.com, 

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr867526806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

agyramegy 2015.06.09. 21:45:09

Nem tudom, hogy mennyire igaz a conteo elmélet, de ha összehasonlítom a kőoroszlánokat, akkor jó választás volt a Lánchíd hídfőjénél láthatóak.