A B1 blog kult rovata



Vérszomjas és kéjsóvár vámpírnők szezonja

Megnéztük Csók István démoni nőalakjait a Múzeumok Éjszakáján

2015. június 23. - PilarT

Biztos emlékeztek rá, hogy néhány évvel ezelőtt az Alkonyat című könyv milyen hatalmas sikert aratott. Talán kevesebben tudjátok, de a vámpírtéma már a századfordulón is népszerű volt.

Sőt, mint a Múzeumok Éjszakáján megtudtuk, Csók István festészetének is alapmotívumává váltak e démoni nők.  

vampirok.jpg

Különleges egybeesés, hogy Csók István festőművész vámpírjaival alkonyatkor találkoztunk, a Múzeumok Éjszakáján. A Csók a Bazárban című kiállításon nem csak a "derűs élet festőjeként" ismert művész derűs festményeit csodálhattuk meg. Megismerhettük Csók csábító, férfit romlásba vagy halálba taszító vámpír nőalakjait is.

  • Csók István  (1865 - 1961) festőművész hosszú pályája során egyike volt a legtöbb hazai és külföldi elismerést, díjat nyert magyar festőknek. Kétszeres Kossuth-díjas magyar festő, kiváló művész.Párizsi évei alatt festészete egyre közelebb került a posztimpresszionisták festészetéhez. Ekkor készültek nevezetessé vált aktos kompozíciói.

A vámpírok akkor váltak Csók festészetének alapmotívumává, mikor 1897-ben megjelent Bram Stoker Drakula című bestsellere. A sikerkönyv ugyanis nem csak az olvasók körében vált népszerűvé. Stoker regényében szereplő női vámpír a századforduló művészeit is megihlette. Egy szénrajzának tanúsága szerint Csókot már Salome festésével egy időben foglalkoztatni kezdte a vámpírtéma.

view_001663.jpg

Csók István: Vámpírok (szén)

Több vázlat után 1907-ben dolgozta ki a téma végleges változatát. Vámpírok című festményén a tehetetlen férfit hatalmukba kerítő, vérszomjas és kéjsóvár vámpírnők karéját virágzó természeti környezetben ábrázolta. Az érzéki örömöt, életerőt sugárzó művet francia kritikusa a szerelem újfajta allegóriájának nevezte. 

03vampirok.jpg

Csók István: Vámpírok, 1907

Rá egy évre festette meg a Nirvánát. Kortársai ezt a képet már egyértelműen a Vámpírok párjaként  értelmezték. A Vámpírok nyugtalanító, szuggeráló hatásának ellentéteként a Nirvánából már megnyugtató, isteni kielégültség sugárzik.

image.jpg

Csók István: Nirvana

Csók Istvánt hosszú pályája alatt mindvégig foglalkoztatta a vérszomjáról elhíresült Báthory Erzsébet legendás alakja is. A gyakran “Vérgrófnőként” emlegetett asszony ma is úgy él a köztudatban, mint valami vámpír, női Drakula.

istvan_csok_hungarian_1865_1961_erzsebet_bathory_-1.jpg

Csók István: Báthory Erzsébet

A kiállításon látható Báthori Erzsébet festmény egy jóval nagyobb kép részlete. Csók saját leírása szerint ezen a festményén

„tomboló, üvöltő vad vénasszonyhad küzd egy vöröshajú lánnyal, ki borzalmasan védekezik, hogy egy csomó hóban fetrengő, előzőleg már agyongyötört lány közé ne kerüljön, kiket épp most öntöztet le jeges vízzel a ház úrnője, ki magánkívül a gyönyörtől, kéjes mosollyal az ajkán trónol mind e rémes zűrzavar fölött”.

istvan_csok_hungarian_1865_1961_erzsebet_bathory_1893-1.jpg

Csók István: Báthory Erzsébet (vázlat),1893 körül

Ha ti is megnéznétek Csók István vámpírjait és életművének többi darabját, látogassatok el a Várkert Bazár kiálltására július 5-ig.

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr527563744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.