A B1 blog kult rovata



Tudok egy helyet, ahol zsidózhattok

Be lehet-e csöngetni egy zsidó lakásba azzal, hogy "jöttünk a gázórát leolvasni"?

2015. november 22. - PilarT

Barátnőm elhívott egy színdarabra, én pedig örültem, és tudni szerettem volna, mégis milyen színházról, milyen darabról van szó? Mire ő:

Röviden, tömören: Zsidó. De nagyon vicces

563687_10151970197362349_571920937_n_1.jpg

A válasz meghökkentett, több szempontból is. Illik ilyet mondani, hogy “zsidó színdarab”? És egyáltalán milyen lehet valami, ami zsidó is és vicces is? Számomra a két fogalom egymás mellett paradoxnak tűnt, hiszen eddig zsidó témában csak a holokauszt melankolikus megemlékezéseivel vagy gyűlölködéssel találkoztam.

Éppen ezért izgatottan vártam a Lefitymálva - Szeretne zsidózni de nincs hol? előadást, nem hiába. A fent említett tapasztalataimhoz képest kellemesen csalódtam.

Már rögtön a darab előtt a kezünkbe nyomtak egy amolyan ráhangolódó kérdőívet. Csak három kérdést idéznék belőle, ami tulajdonképpen be is mutatja az egész színdarab hangulatát, humorát és önkritikáját:

  • Mi jut eszébe arról a szóról, hogy zsidó?
  • Válaszoljon az előző kérdésre őszintén!
  • Még őszintébben!

A Vinnai András által írt darab - a Gólem Színház hagyományaihoz híven  -  tabukat nem tisztelve mindenből humort csinál, és mindenkit “lefitymál”. Éppúgy kigúnyolja az önimádó zsidókat, mint az antiszemiták. De kapnak azok is, akik túlzottan politikailag korrektek, és azok is, akik “meggyőződésesen hisznek abban, hogy a zsidók át fogják venni a világ feletti uralmat, és tudják, hogy a Tescók azért laposak, mert a zsidó inváziókor ott fognak leszállni a harci helikopterek”.

A kedvenc jelenetem az volt, amikor a két gázóra-leolvasó tanácstalanul áll a Dob utca egy kaputelefonja előtt, és azon szerencsétlenkednek,

be lehet-e csöngetni egy zsidó lakásba azzal, hogy “jöttünk a gázórát leolvasni”?

Szóval közvetve jól leoltottak engem is, miközben könnyesre nevettem magam a darabon. Jól kinevettem saját magamat is, ahogy egyébként tudatosan vagy tudat alatt mindenki más is a teremben.

Miközben fennhéjázó zsidókat és begyöpösödött antiszemitákat parodizáló színészeket néztem, végig az járt a fejemben, hogy az ismerőseim közül kinek nem ajánlanám a darabot. De rájöttem, hogy tulajdonképpen nincs ilyen.

A Lefitymálva pont azért fog tetszeni minden szélsőségnek is, mert humorával addig rugózik a fogalmakon, amíg azok teljesen elvesztik eredeti jelentésüket. A nevetéssel pedig közös pontot talál az összes nézőben, bárhogyan is gondolkodtak korábban a zsidó-témával kapcsolatban.

1378497_10151970196817349_574525526_n.jpg

A Lefitymálva persze nem csak az én tetszésemet nyerte meg. A szakma már 2012-ben elismeréssel jutalmazta: a Vidor Fesztiválon Nagy Mari és Bánki Gergő kapott díjat, a darab pedig egy évvel később a Thália Színház Humorfesztiválján nyerte el a Legjobb színházi előadás díját.

Ha felkeltette érdeklődéseteket ez a nem mindennapi darab, vagy csak “szerettek zsidózni, de nincs hol”, akkor hajrá!

Képek forrása: Gólem Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr468096774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.