A B1 blog kult rovata



Ritkán látható avantgárd remekművekből nyílt kiállítás

2016. november 06. - PilarT
A Budapest-Berlin című tárlaton olyan festményeket is megcsodálhatsz, amelyekre a Facebookon vagy mozifilmben bukkantak rá.
img_7704-2.jpg

Berlinben alkotó magyar avantgárd festők műveiből nyílt szenzációs kiállítás a budapesti Virág Judit Galériában. A tárlat átfogóan mutatja be az 1920-as évek kulturális központjának számító német főváros és a magyar művészek kapcsolatát.

A Berlin-Budapest 1919-1933 című ingyenesen látogatható kiállításon ráadásul több olyan eddig lappangó festményt is megcsodálhatsz, amelyekre kalandos módon - a Facebookon, illetve mozifilm díszletében - bukkantak a művészettörténészek. Mi már ellátogattunk a galériába, és megismertük a festmények történetét. Mutatjuk, mi vár rátok!

A Virág Judit Galéria tárlatán a művészek olyan alkotásai kerültek egymás mellé, amelyeket eddig még nem, vagy csak ritkán látott a magyar közönség. A tárlat szenzációjának számító két nagy méretű Kádár Béla-festményt most 90 év után láthatjuk újra Magyarországon. Kelen Anna művészettörténész elárulta, hogy

egy Facebookon megosztott fényképen fedezte fel az elveszettnek hitt alkotásokat.

 

img_7657.jpg

Kádár Béla Trió című 1926-os festménye

A felfedezés azért is jelentős, mert a Trió és a Concertina című festmények az életmű legerősebb korszakából származnak. Kádár abban a rövid periódusban készítette őket, amikor Berlin és Budapest között ingázott, és berlini sikereivel bekerült a nemzetközi körforgásba.

A kiállításon megnézhettük azt a Berény Róbert-festményt is, amelyet egy szemfüles művészettörténész szúrt ki a Stuart Little, kisegér című amerikai filmben.

 

img_7701.jpg

Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című festménye

A sokáig lappangó Alvó nő fekete vázával című híres alkotását megtalálásának Hollywoodi filmbe illő történetéről ITTolvashatsz részletesen.

img_7690.jpg

img_7680.jpg

Berlin az 1920-as években meghatározó kulturális központ volt, akárcsak Párizs a századfordulón. A német fővárosban azonban nem harmonikus kávéházi élet bontakozott ki: Berlin egy rohamtempóban modernizálódott, zajos, multikulturális metropolisz lett. Hatalmas építkezések folytak, beindult a tömegközlekedés, virágzott az éjszakai élet. Az elgépiesedés korszaka pedig hamar megszülte az elidegenedést is.

img_7687.jpg

img_7678.jpg

A Berlinben kibontakozó művészeti irányzatok

 

Berlinben az expresszionizmus mellett új jelentős irányzatok bontakoztak ki. A rövid életű, de hatásában annál nagyobb berlini dada új műfajai - a fotómontázs, az asszamblázs és az installáció - alapjaiban változtatták meg a kor művészetét. A konstruktivizmus az orosz emigráns művészek közvetítésével érkezett. Az izmusok ellepontjaként pedig létrejött az új tárgyiasság valamint az art deco.

 

img_7671.jpg

img_7660.jpg

A Berlinbe érkező - az egykor párizsi könnyedséghez szokott - magyar emigráns művészeket meglepte a városi élet feszült, rohanó tempója. Ám rövid időn belül bekapcsolódtak a nemzetközi avantgárd művészetbe, és sokuk számra pályájuk legizgalmasabb korszaka köszöntött be

A német főváros szabad szellemisége és új kezdeményezésekre nyitott légköre olyan magyar alkotókat vonzott, mint Berény Róbert, Czóbel Béla, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Kassák Lajos Tihanyi Lajos vagy Moholy-Nagy László, akiktől mind látható alkotás a most nyílt kiállításon.

Művészeink nem csak Berlinben éltek és alkottak, hanem alakították is az ottani pezsgő kulturális életet.

 

img_7667.jpg

img_7668.jpg

 Az interaktív kiállítás 148 műtárgya között nem csak festményeket, hanem szobrokat, plakátokat, kollázsokat, valamint korabeli folyóiratokat, és filmrészleteket is megnézhettünk. A berlini avantgárdon túl pedig megismerhettük a 30-as évek elejének művészetét is, amikor már Budapesten is megjelentek a Berlinben jellemző irányzatok.

img_7689.jpg

img_7697.jpg

A legizgalmasabb az egészben, hogy a most nyílt tárlat még csak az első kiállítása egy háromrészes sorozatnak. A Budapest-Berlin tártaltot követő két kiállítás azokat a magyar festőművészeket fogja bemutatni, akik 20. század első felében aktív részesei és alakítói voltak Róma és Párizs művészeti életének.

A kiállítást ingyenesen megnézheted november 27-ig a Virág Judit Galériában. Részletekről, nyitvatartásról és tárlatvezetésekről a galéria honlapján tájékozódhatsz.

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr2413116414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.