A B1 blog kult rovata



Fáraókkal és szfinxekkel is találkozhat Budapesten

2016. november 12. - PilarT

2757d2c50ce85a5f23e74b6a2e623bf7_1-1.jpg

Budapest épületeit és köztereit megszámlálhatatlan ókori motívum díszíti. Ezek főként a klasszicista építészetére jellemző antik római és görög stílusjegyek. Elvétve azonban akadnak egyiptomi motívumok is. Megmutatjuk, hol talál egy kis Egyiptomot Budapesten:

1. Egyiptomi alakok a Zeneakadémia épületén

A Zeneakadémia épületén több "egyiptizáló" stílusjegyet is megfigyelhetünk. Sőt Raffay Endre Apollon szentélye című könyvében, a díszítőelemeket vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy a Zeneakadémia az óegyiptomi Napisten templomaként is értelmezhető. Maróti Géza egyiptomi alakjai 1907-óta rendíthetetlenül kémlelik a messzeséget az épület tetejéről.

2fb13bf96218217f983095cc926059c4_1.jpg

Fotó: Köztérkép, Szende András

liszt_ferenc_zenemuveszeti_egyetem_2013-ban_felujitott_homlokzata.JPG

Fotó: Thaler Tamás, wikipédia

2. Szfinxek az Opera előtt

Már 120 éve őrzi a budapesti Operaházat két titokzatos, méltóságteljes szfinx. Az oroszlántestű női alakokat az akkor huszonhat éves Stróbl Alajos faragta ki carrarai márványból. Bár első pillantásra egyformának tűnnek, a szobrok karakterükben mégis különböznek egymástól. A Hajós utcai oldalon lévő maszkot tart a mancsaiban és mosolyog, míg a Dalszínház utcai egy babérkoszorút szorongat bánatos arccal. Ez utóbbi szoborba volt szerelmes Ady Endre az anekdota szerint.

2757d2c50ce85a5f23e74b6a2e623bf7_1-1.jpg

50ff9367266247f125442be64dd25b59_1.jpg

Fotók: Köztérkép - Rocco21, Attila Siskovits

3. Ehnaton (IV. Amenhotep) a Gellérthegyen

A Gellérthegyen egy igazi egyiptomi uralkodó szobrával is találkozhat. A víztározó oldalán található ugyanis a Filozófiai kert nyolc alakos szoborcsoportja, amelyben Ehnaton (uralkodói nevén: IV. Amenhotep) is helyet kapott. A sajátos kompozíció a világvallások jelentős alakjait és vezetőit ábrázolja, és az egymás iránti toleranciát és a békés egymás mellett élést szimbolizálja. Az egyiptomi fáraó szobra azzal érdemelte ki helyét a szobrok között, hogy reformja során igyekezett bevezetni Egyiptomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a központba.

fd6609ca47d9a37f57dff93495ee1fb9_1_1.jpg

0da412e99ab6f87e11715a5a3fae347d_1_1.jpg

Fotók: Köztérkép, Göröntsér Vera, Neszták Béla

4. Fáraók egy bérház ablakán

Falk Miksa utca 13. szám alatti épület ablakain több mint egy évszázada a fáraómotívumok figyelik a lakókat. A Drkuktart blog írója szúrta ki, hogy a főlépcsőt emeletenként végigkísérő üvegablakok - szerinte - fáraós, art deco motívumos üvegablakok díszítik:

Holott hol vagyunk Tutanhamon sírjának 1922-ben történt felfedezésétől és a két világháború közötti időszaktól, mikor is az art deco igencsak dívott Magyarországon.

bp_farao-7.jpg

Fotó forrása: Drkuktart blog

 +1 meg nem valósult ötlet: Piramis a Gellérthegy tetején

Természetesen a Gellérthegy tetején nem áll piramis, de 1896-ban felmerült egy ilyen ötlet. A terv szerint a gigapiramis egy kilóméter magas lett volna, és tíz emelettel tornyosult volna a Gellérhegy fölé. A piramis belsejében szintenként egy-egy évszázadot mutatott volna be a magyarság történetéből. Ha a piramis megvalósul, akkor azon túl, hogy hétszer olyan magas lett volna, mint a Kheopsz-piramis, ma is a világ legmagasabb épülete lenne. Építésének költsége pedig a korabeli éves GDP 20-60 százalékát emésztette volna fel. Az aláírás olvashatatlansága miatt ma már nem tudjuk, ki állt elő ezzel naiv és kivitelezhetetlen tervvel.

piramis.jpg

kép forrása: Múlt.kor

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr7411944931

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2016.11.13. 19:25:41

Megjegyzem, az a gellérthegyi piramis nem olyan törpe építmény lett volna, mint ami a képen látható. Ha csak azt számoljuk, hogy a piramis csúcsa a tengerszint feletti 1000 m-t eléri (építménymagasság 905 m), akkor ez a Duna-partot a Bertalan Lajos utcától a Várkert-bazárig elfoglalná, ha a Gizai Nagy piramis arányait vesszük alapul. A sarkai valahol a MOM-parknál, illetve a Karolina-Hamzsabégi sarkon lennének, a csúcsa meg a Kertészeti Egyetem vonalában.