A B1 blog kult rovata



A kék festék 6000 éves története

2018. február 18. - PilarT

Az ég és a víz kékjét nem lehetett vászonra vinni. Őseinknek keatívabb módszerekhez kellett folyamodniuk: a kék pigment miatt égettek, bányásztak, ültettek, de volt olyan színárnyalat is, amit véletlenül fedeztek fel.

nevtelen_6_3.bmp

Sok ember kedvenc színe a kék, ami evolúciós fejlődésünkre is visszavezethető: a vadászatra alkalmas derűs égbolt és a tiszta víz színe is kék. Sajnos azonban sem a víz, sem az ég nem igazi kék, legalábbis nem olyan értelemben, mint ahogy a fű zöld, vagy a föld barna. Ez pedig mindig is nagy problémát jelentett a művészettörténetben. Mivel nem lehetett az ég kékjéből port készíteni, majd azt ecsettel vászonra vinni, elődeinknek kreatívabb megoldásokhoz kellett fordulniuk, ha meg akarták jeleníteni a kék színt. 

Egyiptomi kék

nevtelen_1_5.bmp

Az egyiptomi kék a legelső mesterséges színezőanyag, amit az egyiptomiak találtak fel az Óbirodalom idején, i.e. 2200 körül. A színárnyalatot úgy hozták létre, hogy rezet vegyítettek azurittal vagy malachittal, és ezt kombinálták mészkővel, illetve homokkal, majd az oldatot 1470 és 1650 fok közé fűtötték. A végeredmény egy nem átlátszó kék üveg volt, amelyet összezúztak, és tojásfehérjével, vagy enyvvel keverve tartós festéket vagy kerámiamázat készítettek belőle. A folyamatot könnyű volt elrontani, és az eredmény gyakran lett valami üveges, zöld zűrzavar. Az egyiptomi kék azonban igen divatossá vált az ókori rómaiak körében, így Pompeiiben is. A szín szépsége az újkori vegyészeket is lenyűgözte, akik kikutatták eredetét, és utánzatát újra divatba hozták.

Ultramarin kék

nevtelen_2_5.bmp

Az olykor igazi kéknek is nevezett ultramarin a lazurit (lapis lazuli) nevű féldrágakőből készült, mit évezredek óta csupán egyetlen hegységben bányásztak Afganisztánban. Egyiptomi kereskedők már 6000 évvel ezelőtt importálták az ékszerekhez felhasznált követ, pigmentként való használata azonban csak a középkorban, a reneszánsz idején kezdett elterjedni. Akkor azonban a középkori Európa legkeresettebb színe lett, a lazurit ára  pedig évszázadokon át versengett az arany árával. A borsos ára miatt a szín csak a legfontosabb alak (azaz a Szűz Mária) és a legjobban fizető ügyfél (azaz az egyház) számára volt fenntartva.

A legenda szerint Michelangelo azért hagyta befejezetlenül a festményét Krisztus sírból való kiemeléséről, mert nem volt pénze megvásárolni az ultramarin kéket. Raffaello is csak épphogy fedőfestékként használt ezt a pigmentet, Szűz Mária kék köntöséhez. Johannes Vermeer barokk mester pedig adósságba verte családját, hogy megvehesse az áhított színt.

Indigó

nevtelen_3_5.bmp

Az indigó eredetileg egy Indiából származó növényi cserje, amelyből már az ókorban is kék festéket állítottak elő. A 17-18. században olyan keresett importcikk volt, hogy hozzájárult az európai és amerikai kontinens között kirobbanó kereskedelmi háborúhoz is. Jellemzően az indigót nem festményekhez, hanem szövetek, ruhák, fonalak és fényűző falikárpitok színezésére használták. A költséges lazurittal szemben az indigó cserje a világ szinte minden pontján megterem. 

A Magyarországon a 18. században meghonosodó kékfestő technika szintén az indigón alapul. Az indigót szárazon, kockába préselve szállították, a műhelyben megőrölték és áztatták, így készült a csáva. Minél tovább hagyták a csávában a textilt, annál sötétebb árnyalatot kaptak. (Innen ered a “benn hagy a csávában“ szólás.)

Poroszkék

nevtelen_4_2.bmp

Johann Jacob Diesbach festékkészítő 1703-ban egy szép vörös pigmenten kidolgozásán fáradozott, amikor véletlenül feltalált egy új kék színt. Hamuzsírt ötvözött állati vérrel, és arra számított, hogy a vöröses kő vörös vérrel keverve egy szebb vörös színt eredményez. Meglepő módon azonban az anyagok egymásra reagálva kék színt hoztak létre. A jó minőségű festék gyorsan elterjedt a művészvilágban, és többféle nevet kapott, úgy mint porosz-, berlini- vagy párizsi kék. 

Nemzetközi Klein Kék

nevtelen_5_2.bmp

1947 nyarán a 19 éves Yves Klein és két barátja a tengerparton üldögélt, és hogy elüssék az időt, felosztották maguk között a világmindenséget. Klein feltekintve a nagy kékségre, az égboltot választotta. Annyira szerelmese lett a színnek, hogy 1957-ben szinte kizárólag a kék színnel kezdett dolgozni. Rajongása később azt eredményezte, hogy 1960-ban egy saját feltalálású színt szabadalmaztatott. Klein saját kékjét különböző festékkeverékekből kísérletezte ki, ami a ultramarint is tartalmazott. A  Nemzetközi Klein Kék (International Klein Blue, IKB) névre elkeresztelt színt pedig védjegyeként használta.

YlnMn

letoltes_3_3.jpg

A poroszkék nem az egyetlen kék pigment, amit véletlenül fedeznek fel. 2009-ben Mas Subramanian vegyész és az Oregon Állami Egyetemen tanuló diákjai olyan új anyagokat kutattak, amelyek az elektronikai gyártáshoz használhatók. Az egyik hallgató vette észre, hogy az egyik minta melegítés hatására fényes kék színű lett. Az ittrium, indium és mangán kémiai összetétele után YINMn kéknek nevezték el a színt. Júniusban pedig már kereskedelmi forgalomba is hozták az új pigmentet.

Forrás: artsy.net, wikipédia, szintan.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr6013638512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

David Bowman 2018.02.18. 11:11:27

Én meg itthon megnézhetem ezt a monitoromon.
Úgy tudom, a lazúrt nem hogy egy hegységben, hanem egy bányában egy eret követve bányásszák az idők kezdete óta.

nts 2018.02.19. 18:35:51

Érdekes volt, írhatnál a többi szín előállításának történetéről is, mert amíg nem voltak szintetikus festékek a XIX. századtól, addig igencsak találékonynak kellett lenni ez ügyben.

Lővenbrau 2018.02.19. 19:04:09

Wiki:
A legrégebbi bányászata Afganisztán területén található ahol 5000 éve már kitermelték és ma is jelentős készletek találhatóak. A kitermelést nehezíti az országban uralkodó instabil politikai helyzet. Afganisztán gazdasági fejlődését jelentősen befolyásolhatná, ha a bányászatához kapcsolódó tevékenységeket a központi kormányzat tudná felügyelni, hiszen ezermilliárd dollár értékűre becsült az ott található még fel nem tárt lazúrkő ásványkincs.[1] Oroszország területén a Bajkál-tó nyugati részein kristályos dolomit tartalmazza. Megtalálható Chile, Irán és Kína területén. Olaszországban a Vezúv vulkáni bombáiban találtak kristályos példányokat.

prim 2018.02.20. 13:16:18

A témaválasztásod jó, érdekes volt a levezetés is. Jó volt olvasni is. Viszont a melléválasztott képek eléggé bénák lettek, legalábbis az indigó esetében....

Márai Coelhó · anygyalszarny.blog.hu 2018.02.21. 11:52:49

Köszönöm a posztot, nagyon érdekes volt. Egy idő óta érdekelnek a természetes festékpigmentek, de a poroszkékről itt olvastam először.