A B1 blog kult rovata



Y-generáció: tények és tévhitek

2018. június 02. - drselleibeatrix

Az Y-generációt, a mai 20-30-as korosztályt nagyon gyakran címkézik, és csupa rosszat gondolnak róluk (rólunk). Van néhány olyan általános tévhit, amelyekről ma lerántom a leplet és megmutatom helyettük a tényeket.y1_1.jpg

Az Y-generáció tagjai a '80-as évektől kb. 2000-ig születtek. Sokan vannak, sokfélék - mégis van a köztudatban néhány nagyon elterjedt tévhit velük kapcsolatban.

#1 Lusták

Nagyon is keményen tudnak dolgozni, sőt, a legjobbak akarnak lenni, HA meg van ehhez a megfelelő cél. Amennyiben valaki más, a család vagy a munkahelyi vezető nem jó célt állít eléjük, akkor nem tesznek nagy erőfeszítéseket. De ha ott a cél, amivel azonosulni tudnak, akkor hegyeket képesek megmozgatni.

#2 Önzők

A jogaik mellett a kötelezettségeikkel is ugyanúgy tisztában vannak. Mivel azonban a gyorsaságban, az azonnaliság élményében nőttek fel, gyakran olybá tűnhet, mintha önzők lennének, akik nem tudnak várni és nem lojálisak.

#3 Elkényeztettek

Néhányakat tényleg kissé elkényeztettek a szüleik. És most felnőttként is szívesen laknak a szüleikkel vagy fogadnak el tőlük támogatást. De ez nem a többség - csak róluk esik több szó. 

#4 Tiszteletlenek

A családi nevelés során a legtöbbeket partnerként kezelték, a sikerekért és érdemekért dicsérték. Éppen ezért ők az idősebb generációt nem alanyi jogon tisztelik, nem tekintik az idősebbeket alapvetően bölcsebbnek és értékesebbnek, hanem elvárnák a partneri viszonyt. A tiszteletlenség látszata tulajdonképpen egy generációk közötti kommunikációs baleset.  

#5 Nárcisztikusak

Önmagukon kívül nemhogy a családdal, de még a tágabb környezettel is képes törődni ez a generáció. Itt a leggyakoribb például az önkénteskedés, és világpolgárként a könyörületesség a legtöbbeknek alapfilozófiája. Kiveszik a részüket a világ jobbításában, és hisznek abban, hogy tényleg jobb lesz. 

Ezzel szemben a tény az, hogy nem is olyan rossz emberek.

#1 Ez az egyik legmagasabban képzett generáció

Hisznek a diploma értékében és a tanulás fontosságában. Sőt, ez az első olyan generáció, ahol a nők eredményei túlszárnyalják a férfiakét.

#2 Mesterek a multitaskingban

Ennek a fő oka, hogy a legjobb időkihasználásra törekednek - ennek minden előnyével és hátrányával együtt.

#3 Értik és szeretik a technológiát

Hiszen a technológiával és az internettel együtt nőttek fel: digitális bennszülöttek a digitális bevándorlók világában. A technológiát az élet minden területén felhasználják: a kapcsolatokban, a tanulásban, a munkában. Nagyon sokan az okos telefonjukkal alszanak, és az internetet a Maslow-piramis aljára helyezik.

#4 Világpolgárok

Elfogadják az emberek és kultúrák közötti különbözőségeket, és értékként tekintenek ezekre. De nem csak a szemléletben, hanem gyakran fizikailag is világpolgárok: feszültségmentesen utazgatnak vagy töltenek el hosszabb időt külföldön tanulással, munkával.

#5 Progresszívek

Változtatni akarnak. Ehhez elég ambiciózusak és kellően vállalkozó szelleműek. Ez a generáció a start-up-ok generációja, mert meg akarják teremteni maguknak a lehetőséget az érvényesülésre. Látják azt, hogy a gazdasági válság óta nincs biztonságos munkahely, ezért a saját erejükre próbálnak támaszkodni és a saját képességeikre alapozva boldogulnak. Ehhez nem kevés bátorság kell.

#5+1, fájó, de tény: türelmetlenek

 Mivel lehetne a legjobban leírni ezt a generációt? Talán a filozófiájukkal, azzal, hogy pragmatikus idealisták, azaz azt vallják, hogy higgy az álmaidban, mert az egyetlen ami az álmaid és a realitás között áll, te magad vagy. Ez a generáció a szülei biztatására elhitte, hogy bármi lehet belőle. Sok tagja azt gondolja, hogy ehhez elég csak úgy lenni. De aki rájön, hogy ezért tenni is kell, az valóban Bármi lehet. 

Szerző, vendégblogger:

dr. Séllei Beatrix (pszichológus, egyetemi adjunktus)

(kép: Pinterest)

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr6313999470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Macropus Rufus 2018.06.05. 11:38:21

összegzem: tulképpen meg lett magyarázva, hogy az idióta stílusuk az nem is sértő, nem is bántó, a többi a hülye, mert ők ezt nem úgy meg úgy gondolták. Ua. a magyarázatokban benne van, hogy de ők ilyenek.
Remek... egyéb iránt a saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a fenti felsorolások olyan 70-80%-a igaz.
Lehet csűrni meg csavarni, de attól még igaz.

Macropus Rufus 2018.06.05. 11:41:00

@Jakab.gipsz: "
Sokan bedőltek a modern demokráciát hirdető sátánfajzat Soros, politikailag korrekt gender diktatúrájának és a multikulturalizmusnak. "
egy igazi phaszfej vagy...

Melki 2018.06.05. 12:01:59

@Void Bunkoid:
"És ahogyan az iskolában is, a pragmatikus köcsögnek áll a világ, nem a naiv jóindulatúnak. "
Programozóként nem ezt tapasztalatom, az általad említett "pragmatikus köcsög"-el senki nem szeret együtt dolgozni, így jobb helyekre fel sem veszik, ha mégis, akkor nem kerül pozícióba, ha mégis, akkor a jó emberek rövid úton lelépnek

@Jankove:
"A személyes céljaid vágyaid, hogy mit szeretnél, és neked mi lenne az ideális, senkit sem érdekelnek."
Ez így nem igaz, IT területen a jobb cégeket érdekelni fogja, ellenkező esetben a jó embereket esélyük sincs maguknak megszerezni.

Macropus Rufus 2018.06.05. 12:05:38

@_most_: egy igazi barom vagy... sz@rok a szmájlidra. Ez most nem volt vitzes.

Herbert Putzenschramm 2018.06.05. 12:19:11

@Void Bunkoid: érdekes, a finn módszer valahogy mégis működik, és egyre több ország veszi át a módszereit - de ti biztos sokkal jobban értetek hozzá :)

amúgy meg lehet átmenet is, mert abban igazatok van, hogy a differenciál egyenleteket meg a kettős integrálást nem lehet pöttyös labdával és színes ceruzákkal lesilányítani, azt meg kell tanulni és kész - bár akinek ez komolyabban kell az majd úgyis megtanulja egyetemen. a matekórának az az elsődleges célja hogy megtanítsa az alapműveleteket, amúgy meg csak annyi, hogy megdolgoztassa az agyat - én pl lassan 10 éve vagyok mérnök, szakmámban dolgozok és még egyszer se kellett deriválnom vagy integrálnom :D (mint amúgy az embereiség 98%-ának szintén nem)

a jelenlegi oktatás semmilyen versenyre nem tanít meg, mert nem az van hogy 30 főből 20 továbbmegy, a többi meg bukik. ha szopatós a tanár akkor 30-ból 28 kapa, ha meg a tanár is beleszarik akkor 4,5 az osztályátlag mert már azért is pluszpont jár, ha helyesen leírod a saját nevedet.
a jelenlegi oktatás arra tanít meg, hogy be kell magolnod az anyagot a jó jegyért. egyetemen már van egy kis verseny, mert bár ott pláne elég pont annyit megtanulni, hogy meglegyen a kettes, ösztöndíjat csak a legjobbak kapnak - feltéve ha fair módon van megvalósítva, amúgy egyetem és kar válogatja hogy mi alapján jár.

aztán kikerülünk a munkaerőpiacra, és ott találkozunk először valódi versennyel, mert állásinterjún már tényleg a többieknél kell jobbnak lenni, és előléptetni is azt fogják, aki valamiben kiemelkedik a többiek közül: ott tölti az életét és napi 13 órákat dolgozik, jobban át tud gázolni bárkin, jobban networkingel, benyalta magát a főnöknél, megkúratta magát a főnökkel stb
ezek közül mire tanít meg bármilyen iskola? semmire nincs általános képlet.

Waldorf iskolát amúgy láttál már közelről, vagy csak annyit tudsz róluk hogy a szomszéd Lajos bá' szerint oda csupa retardált gyerek jár?

a másik részhez, bár nem nekem címezted de belepofázok abba is :)
szóval ebben igazad van, egy mai autót értelmetlen összehasonlítani már egy 30 évvel ezelőtt gyártottal is akár, mert szinte közük nincs egymáshoz. egy Ladát tényleg meg lehet szerelni az út szélén egy 10-es kulccsal és kombinált fogóval meg kalapáccsal, de egy modern autóban 34x annyi alkatrész van, és ha elviszed a szerelőhöz akkor ott is azzal kezdik, hogy rádugják a laptopot, ahol feljön egy hibaüzenet, hogy melyik panelt kell cserélni. ez már nem az a korszak, hogy hang alapján finomhangolom a karbit :)
PC ugyanez, asztali gépet már kb csak gamer PC-nek vesznek hobbiból, vagy akinek munkához kell valami komolyabb videókártya Auto CAD-hez vagy filmet vágni vagy mittudomén.
átlag embernek bőven jó a legolcsóbb laptop, ami ha 4-5 év múlva tönkremegy akkor vesz helyette másikat.
régen ezeket azért javítgattuk, mert egyrészt meg tudtuk javítani magunk, másrészt nem volt se pénzünk, se lehetőségünk újat venni. most már megtehetjük, ennyi változott. a gyerek meg ezáltal persze hogy nem fog megtanulni forrasztani vagy autót szerelni, de ez nem is az ő hibája

2018.06.05. 12:33:33

@Void Bunkoid: "jön a varázscsavarhúzóval és megcsinálja nekem 5 ezer forintos rezsióradíjért. "

...hamég megcsinálná, de nem megcsinálja, csak kicseréli. Az a fogalom hogy szerelés (a szar dolgokat megjavítani) megszűnt létezni. Eldobható fődarabokat cserélgetünk. Ezért kerül egy 60 ezer forintos mosógép javítása 40 ezerbe.

2018.06.05. 12:42:37

@Melki: "Ez így nem igaz, IT területen a jobb cégeket érdekelni fogja, ellenkező esetben a jó embereket esélyük sincs maguknak megszerezni. "

Én az IT un. jobb területein dolgozom idestova 2 évtizede, és nem tapasztalok ilyesmit. Hangzatos magvas gondolatok időről időre napvilágot látnak, hogyan kéne a munkaerőt megtartani, és élhetőbb munkahelyeket teremteni, motiválni a biorobotot, és elhitetni vele, hogy fontos a cég életében, de ez általában csak kötelező protokoll, a gyakorlatban nincs erre törekvés.

2018.06.05. 12:56:06

@Herbert Putzenschramm: "PC ugyanez, asztali gépet már kb csak gamer PC-nek vesznek hobbiból, vagy akinek munkához kell valami komolyabb videókártya Auto CAD-hez vagy filmet vágni vagy mittudomén."

A PC-t már a 90-es évek óta -amikor még virágkorát érte a technika- folyamatosan temetik, a szakmai lapok már akkor is a személyi kütyükkel, és testre applikálható személyi csippekkel vízionálták a jövőt, de a PC valamiért azóta sem akar megdögleni, és elhiheted, jódarabig velünk is lesz még. Nagyszerű dolog az okostelefon tablet, és mobil társai, de sosem lesz egyenértékű egy pc-vel. Egyelőre még teljesítményben sem, bár nyilván ez az olló előbb utóbb bezáródik, de ergonomiában soha. Egy mobil eszközzel nem lehet dolgozni. Egy mobil eszköz csak digitális svájcibicska, szülkségmegoldás, mindenre jó, de igazából semmire sem igazán.

Melki 2018.06.05. 12:57:31

@Jankove: Sajnálom, ha ilyen tapasztalataid vannak, szerintem az ilyen helyeket simán el kell kerülni. A nagy, mindenki által ismert multik nagy része tiltólistán van számomra az ilyenek miatt.

Mindenesetre a nem túl lenyűgöző helyeken is alap, hogy pl elmehetek évente egyszer egy számomra érdekes konferenciára. (jobb esetben nem csak magyarországira)

A másik, hogy ha nem tetszik amit csinálok és úgy gondolom, hogy nem fejlődök tőle, akkor azt azért az eddigi összes munkahelyemen megértették, hogy vagy találunk erre megoldást (pl másik csapat), vagy keresek másik munkahelyet.
Általában szimplán nem tudtak jobb alternatívát mondani, a fizetésemelés meg nem tart ott, ha unom amit csinálok, úgyhogy ilyenkor új munkahely lett a vége.
Alapvetően a vezetőség majdnem mindenhol nyitott volt rá, hogy megoldást találjunk.

Top cégeknél, pl Facebook/Googlenél támogatják, hogy akár évente csapatot válts és egy új területbe tanulj bele. Tévedés azt gondolni, hogy ez a cégnek nem éri meg. Egyrészt így meg tudják tartani a jó embereiket, másrészt motiváltabb munkaerőt kapnak, akik várhatóan nem napi 6 óra facebookozás mellett fognak 2 órát dolgozgatni. :)

Az a hozzáállás, hogy "én fizetek, csináld amit mondok" régen nem működik. A munkaerő alsó 60-80%-át meg lehet így is tartani, csak nem az ő megtartásuk a cél. Lehet sírni azon, hogy a mai fiataloknak semmi nem jó, de attól még elmennek máshova, ha úgy kezelik őket, mintha még mindig a kommunizmusban élnénk.

2018.06.05. 13:17:55

@Melki: „szerintem az ilyen helyeket simán el kell kerülni.”

Az a baj, hogy ezeket nem tudod elkerülni, mivel a nagy többség ilyen. Át tudsz igazolni másik céghez, ahol ki tudsz esetleg alkudni némileg jobb feltételeket, de alapvetően csöbörböl vödörbe kerülsz. Szerintem alapvetően azzal van a baj, hogy a mai generáció egy fura álomvilágban él, és eleve lehetetlen feltételeket támaszt a munkahelyekkel kapcsolatban. Ez nem wellness. Itt meló van, aminek haladnia kell. Amíg a cég fizet a munkádért, és nem karitatív tevékenységet végzel, addig joggal várja azt, hogy azt csináld, és úgy ahogy Ő szeretné. Egyébként a nagy multik még istenesek a magyar középvállalatokhoz képest.

„Top cégeknél, pl Facebook/Googlenél támogatják, hogy akár évente csapatot válts és egy új területbe tanulj bele.”

Már megbocsáss, de az az ember semmit nem ér, aki évente vált területet. Ismerem, találkoztam a jelenséggel, de ez általában pontosan azoknál a divatos kamupozícióknál működik, amit jól fizetnek ugyan, de ha holnap megszűnne, észre se venné a cég. Ahová elmélyült szakmai tudás, évtizedes tapasztalat kell, (ami viszi előre a vállalatot) ott ezek az emberek elvéreznek. Amiben most én dolgozom, ott alsó hangon 2 év a betanulási idő, mire el lehet mondani, hogy az „új” kolléga már önjáró, és önállóan képes ellátni a munkáját. 1 év tapasztalat ezen a területen lófasz.

„Lehet sírni azon, hogy a mai fiataloknak semmi nem jó, de attól még elmennek máshova”

Hát igen, amig van mamahotel, meg van szülő aki fizeti a számlákat, addig könnyű ugrálni. Egyébként az „elmennek máshová” általában azt szokta jelentenii, hogy elmennek Londonba mosogatni, vagy németbe egy tortagyárba szalag mellé. Igazi minőségi előrelépés.

Melki 2018.06.05. 13:27:58

@Jankove:
"Az a baj, hogy ezeket nem tudod elkerülni, mivel a nagy többség ilyen. Át tudsz igazolni másik céghez, ahol ki tudsz esetleg alkudni némileg jobb feltételeket, de alapvetően csöbörböl vödörbe kerülsz."

Szerintem pontosan lehet tudni, hogy melyik cégnél milyen dolgozni, így viszonylag könnyű elkerülni a rossz helyeket. A startupokról nehéz infót szerezni, de a nagy cégekről elég egyszerű.

"Már megbocsáss, de az az ember semmit nem ér, aki évente vált területet."
Igen, ezek a cégek tipikusan minden random embert felvesznek. :)

Ha valahol 2 év tapasztalat kell, hogy bármi értelmeset tudj csinálni, ott valószínűleg 30 éves legacyt kell karbantartani, amihez nekem semmi kedvem.

hutp 2018.06.05. 13:43:26

"Először is egy frissdiplomás a legújabb tudással, legmodernebb gondolkodással, módszertannal, és penge, vizsgára, ZH-ra, államvizsgára feltuningolt aggyal jön. Agilis, tele tervekkel, ötletekkel, világmegváltó gondolatokkal. Én ilyen voltam. Hmm... Most enm igazán érzem ezt az elszántságot..."

Nem tudom, hogy ez eseti-e, vagy általános. Nekem meg van ilyen haverom. Szereti a munkáját tudtommal, meg képezi magát benne. Nem vagyunk egyformák.

"Sajnos a párkapcsolati dolgokban sem tudtál meggyőzni..."

Én ebben nem is akartalak meggyőzni. Nem tudom, most épp melyik hsz-emre gondolsz, de abban nem hiszem, hogy lenne köztünk vita, hogy rohadt nagy baj van velünk párkapcsolatok terén. Abszolút aláírom. Ember legyen a talpán az a huszonéves, aki képes normális, hosszútávú párt találni. Szerencsére ismerek ilyeneket, de hát ritkaság. A másik meg, hogy nem igazán tanulja meg az ember a lemondást és az alkalmazkodást. Ezek ma hiánycikkek, mert a médiából az ingergazdagság, tökéletesség, élménygyűjtés idealizálása árad felénk.

"Az ötleteid jól hangzanak, de visszadobnám, mert érdekel: miből szeretnél eü, oktatási reformot? Abból a párszáz milliárdból, amit az elmúlt nyócévben stadionra fordítottak? Tudod mennyi az éves költségvetés, amiből a politikusok garázdálkodnak? És tudod a költségvetési sarokszámokat is? Tudod, hogy most mennyibe fáj az oktatás, és hogy mennyit visz el az egészségügy? És azt tudod, hogy az összes stadion kb olyan tétel, mintha a manageraszisztens a kobuciban eltapsolt volna egy görbe estét a barinőkkel, haverokkal?"

Nem csak a stadionokról van szó, hanem a befolyó pénzekről. Az EU-s támogatást elvileg ezekre a fejlesztésekre kapjuk. Volt még a kampányidőszakban egy kimutatás arról, hogy csak a plakátkampányra ami elment, abból simán lehetett volna modernizálni egy kórházat. Én inkább azt érzem, hogy az államnak tkp. nem érdeke sem az oktatás, sem az egészségügy megmentése Tökéletesen megfelel neki az a lassú aktív eutanázia, amit csinál - hisz egy, az eü.-t sokáig használó nyugdíjas plusz tehertétel, egy kritikusan gondolkodó értelmiségi fiatal, akit nem lehet befolyásolni szintén (mivel nem fegyelmezett szavazó). Persze, igazad van, nem látom a számokat, nem értek hozzá. Ennek ellenére amiket hallok és látok, az alapján az az érzésem, hogy a kormány egyáltalán nem törődik ezekkel a dolgokkal. Pl. miért nincs olyan, hogy környezetvédelmi minisztérium? Nyilván a források végesek, de a szándék sem látszik, hogy valami hosszútávú cél alapján csoportoítsák a meglévőeket.

"Meg mered-e hozni politikusként azt a döntést, hogy akinek nincs hiperszuper biztosítása, azt hagyják meghalni a kórház folyosóján?"

Én nem az amerikai rendszer mellett beszélek. Maradjon a TB, csak modernizálják, és kezdjék el jobban megfizetni az orvosokat.

"Én igyekeztem az enyéimet úgy nevelni, hogy kicsit életre valóbbak legyenek, mint a mostani 30-asok, és büszke, meg boldog vagyok, mert esélyes ezt a generációt látva, hogy simán fogja kenterbe vágni az elcseszett generációt :-)"

Egyébként hadd kérdezzem meg: tulajdonképpen ti miért utáltok minket? Én személy szerint mit tettem azért, hogy ennyire megvetés tárgya legyek? Én választottam meg a szüleimet és a születésem idejét? Semmi mást nem olvasok ezen a kibaszott kommentfalon, mint hogy mi vagyunk a világ legelcseszettebb nemzedéke, majd mi meglátjuk, majd jön még a nagy pofáraesés, majd sírunk, a világ meg majd nevet. Te örülnél neki, ha ezeket hallanád? Mi az én nagy bűnöm? És ne gyere azzal, hogy lusta meg fegyelmezetlen meg tiszteletlen vagyok, aki nem ért az excelhez, mert nem igaz, nagyon sok korombeli dolgozik keményen és van jövőképe.

"Nem bántani akarlak. Tényleg! De a sok liberális maszlag, önámítás, meg álmodozás helyett kössétek fel a gatyát-bugyit, szedjétek össze magatokat, mert van dolgotok bőven!"

Tudjuk. Írtam, hogy a mai fiatalok rohadt sokat szoronganak a jövőjük miatt. Mi értjük ezt a legjobban.

hutp 2018.06.05. 13:58:26

"hutp: nagy ego, nagy szavak, öntudatbogyó-szindróma. A világ nem körülötted forog, és valószínűsítem, koránt sincs akkora tudásod, mint mutatod, hanem éppen a tudásod meg a valós eredményeid hiányát kompenzálod, ahogy magas lóról tekintesz mindenkire.
Vedd észre, hogy a válaszaidban az "Igen, csak..." mindig azt mutatja, nincs igazad, de mégis kavarsz tovább, mert igazság helyett magyarázattal akarsz pontot elérni. Szállj magadba..."

Téged is megkérdezlek: hogy reagálnál minderre a helyemben? Mi az, amit tennem kéne a bölcs tanácsok alapján? Valljam meg, hogy "igenis, nagyon életképtelen vagyok, ti idősebbek mind mérhetetlenül bölcsebbek vagytok nálam, soha nem fogom vinni semmire, bocsánatotokat kérem, hogy megszülettem", majd fogjak egy pisztolyt és öljem meg magam, mert '90 és 2000 között születtem? EZ VAN. Igen, lehet, hogy a szüleim egy olyan generációhoz tartozik, ami nem tanulta meg a kudarcok kezelését, és azt a világnézetet oltotta belém, hogy bármit elérhetek, miközben forrt körülöttem a technológiai fejlődés. Nekem ezt dobta a gép. Naná, hogy frusztrálttá tesz az a mérhetetlen arrogancia, amit te meg a haverod lenyomtok, gyakorlatilag magát a puszta létezésemet helytelenítitek. Nem tudom, hogy jobb korba születtetek-e, jobb nevelést kaptatok-e, de nem is érdekel, mert ezek egyike sem érdem. Amihez viszont ti rohadtul értetek, az fiatalok lenézése és az, hogy olyasmikre van kurva nagy arcotok, amihez semmi közötök (lásd "mi építettük a metrót, amit használsz". Persze, "ti" építettétek. Én meg a négyes metrót...). Itt nem én ülök nagy lovon, hanem te.

Kurva arrogánsak vagytok. Meg sem próbáltok minket megérteni, feltárni a jelenségek okait és eljutni odáig, hogy miben segíthetünk egymásnak és mit tanulhatunk egymástól - ehelyett egyszerűen mindenért mi vagyunk a hibásak, el lettünk baszva, korcs nemzedék, majd kihalnak, kész. Egy cseppnyi szolidaritást sem érzek. Akkor én miért viszonyuljak máshogy hozzátok? Egy szülő-gyerek viszonyban is úgy működik ez, hogy a gyerek mindig reagál, leképezi a szülő hozzáállását. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

Miért kérjek bocsánatot egész pontosan? Azért mert létezem? Vagy azért az évszámért, amikor születtem? Vagy azért, mert speciel nem úgy neveltek a szüleim, mint kellett volna? Vagy mert az utánam jövő generáció húdekirály lesz? Mi is csak próbálunk boldogulni azzal, amink van, mint minden generáció a világon mindenhozl.

hutp 2018.06.05. 14:08:01

"Mára már az emberek 90 százaléka a kocsija megmihálylott akksiját vagy fényszóróégőjét nem tudja kicserélni - egyrészt mert igen, ANNYIRA nem ért hozzá, másrészt meg eleve a gyártó is mindent ledobozol-leplombál, hogy még csak véletlenül se férj hozzá, maaajd a Szakember (így nagybetűvel, mint egy szuperhős) jön a varázscsavarhúzóval és megcsinálja nekem 5 ezer forintos rezsióradíjért."

Ma már mindent úgy gyártanak, hogy a felhasználó ne férhessen hozzá. Egy mercinél ha az ablaklehúzó gomb elromlik (igen, még éltem abban a korban, amikor kézzel kellett letekerni, megspórolom nektek ezt a kört), akkor ki kell cserélni a komplett belső ajtópanelt. Múltkor egy VW-ben akartam kiégett izzót cserélni, még a benzinkutasnak se volt olyan fejű kulcsa, amivel ki lehetett volna nyitni a szuperhozzáférhetetlen panelt.

A másik meg, hogy minden digitalizált. Ma már nem autót vezetsz, hanem gyakorlatilag egy szimulátorban ülsz, ahol minden mozdulatod elektromos jelekké alakul és a számítógép vezérli a kocsit. Bevallom, én is inkább olyan autót választanék, aminek a működése még átlátható az átlagembernek is, és bele lehet nyúlni, de a mai kor már egyszerűen nem ilyen. Szerviz, spéci szerszámok, adatkábel, ha bármi baja van.

A Macbookos példát értem, meg világos, hogy PC-t ma is összerakhat, aki ért hozzá, de a Macbookot speciel nem lehet szétszedni. Még akksit se lehet cserélni benne. Az okostelefon működését meg nem tudom, ki az, aki átlátja. Apám még rádióamatőrködött, mert az még egy olyan tudás volt, amit egy szakkör kereteiben el lehetett sajátítani. Ma meg már túl nagyra nőtt az a tudásmennyiség, amit tudni kéne ahhoz, hogy teljesen megértsd a téged körülvevő eszközöket. Erre senki nem készít fel, még az iskola se lenne képes rá, hacsak nem azt csináljuk, mint Ázsiában, hogy nagyon spéci részterületekre építünk képzéseket.

hutp 2018.06.05. 14:20:00

" A mai 20-asok meg azt sem tudják, mi az a VHS."

De tudjuk. A kilencvenes években meg a 2000-es évek elején még bőven vettük fel a Kacsameséket kazettára. Ennyire azért nem vagyunk fiatalok. Te a millenárisokra gondolsz.

Billy Hill 2018.06.05. 14:43:40

@hutp: Akkor azt nem tudjátok, hogy mi a Dallas! ;-) Egyébként tudhatjátok, mert volt három új évada nemrég. (Mondjuk kicsit determinisztikus volt, hogy J.R. fia szintén gonosz, Bobby fia meg szintén édi-bédi, mint a fater...) A Moby Dick vonatkozó dalszövege is észbe jutott, "Eltörpülnek a gondjaid; látod, a pénz nem boldogít. Texasban sem könnyebb az élet, a milliomosokat is eszi a méreg." :-)

Herbert Putzenschramm 2018.06.05. 14:46:09

@Jankove: nem a kütyükről beszélek, hanem hogy klasszik PC helyett ma már minden átlag ember laptopot vesz, amiben már nem lehet csak úgy cserélgetni a cuccokat mint régen a gépdobozban.

cégeknél meg aztán pláne, amikor 10 éve kezdtem dolgozni akkor még nagy szám volt hogy a management tagjai laptoppal nyomták,de a mostani melóhelyemen már konkrétan senkinek nincs asztali PC, egyedül a gépsoron van pár őskövület a gyártógépek mellett. És ez a gyártás szektor, de ha bemész bármelyik open office-ba ott max a rendszergazdánál fogsz asztali gépet látni, minden dolgozó laptoppal nyomja. ismerettségi köröm dettó, kb majdnem mindenki laptoppal nyomja, sőt, sokan még azzal se mert netezni ott van a telefon meg a tablet, filmezni meg okostévé netfliksszel

továbbra is kitartok amellett, hogy komoly asztali PC már csak a nyugdíjasoknál van amit leselejtezett az unoka, vagy azoknak akiknek tényleg kell a nagy teljesítmény (gamer, CAD stb)

Billy Hill 2018.06.05. 14:57:25

@Herbert Putzenschramm: Meg annál, aki szeretne kényelmesebben gépelni (egy rendes billentyűzeten) és/vagy rendes méretű képernyőt szeretne nézni (24+ col). Mert annál furább dolog nincs, mint kérni a munkahelytől egy laptopot, majd pedig mindent külön rádugni (egér, billentyűzet).

hutp 2018.06.05. 15:06:39

" Akkor azt nem tudjátok, hogy mi a Dallas! ;-) "

Azt is tudom. Állandóan ment az a szar. Meg a Columbot is, sőt, még az Uborkát, az Ablakot meg a Játék Határok Nélkült is láttam anno. Na, erre varjál gombot! :)

hutp 2018.06.05. 15:09:19

Kiráz a hideg a mai napig, ha az Ablak főcímdalára gondolok...

Herbert Putzenschramm 2018.06.05. 15:15:41

@Billy Hill: márpedig ez megy mindenhol: laptop az asztal sarkában a konzolon, rádugva a nagymonitor meg a vezeték nélküli egér + billentyűzet :)
nekünk fiataloknak nem para a laptop, még jó a szemünk :D
(bocs ez aljas volt)
engem amúgy nem zavar a laptop, simán elvagyok vele munkában de ha nagyobb excel gyártás megy akkor arra az időre rákötöm én is a monitort, aztán 2 képernyőn megy like a boss.

otthon szintén laptop, fészbukkolni meg indexet olvasni bőven elég, ha meg mozi akkor rádugom a projektort oszt jónapot

Billy Hill 2018.06.05. 15:22:57

Háttigen, pont arra jó az 1 db. PC konfig, hogy kiváltson egy sor egyéb eszközt, ami általa feleslegessé válik. :-)

ArriMedes 2018.06.05. 16:44:32

@czerka:

és? ezzel semmi értékelhetőt nem mondtál

ArriMedes 2018.06.05. 16:46:13

@MEDVE1978:

van akinek kell, van akinek nem. tkp. te is hosszan írsz, csak hát...

ArriMedes 2018.06.05. 16:47:49

@notC:
Ráadásul 30-egynéhány évesen ne legyen már valaki pályakezdő :-)"

miért ne?
ill. simán lehet egyszer vagy kétszer karriert váltani embereknek, lehet hogy akár 50 felett lesz "pályakezdő"

ArriMedes 2018.06.05. 16:51:25

@Jankove:

ez azért így nem igaz. otthoni böngészőnek jó, ill. ha sok pénze van, munkára is jó lehet valami drága gép 5 évre kibővített garanciával. nyilván a pc jobb, de attól még a laptopot sem kell lenézni

2018.06.05. 16:53:32

@Herbert Putzenschramm: A laptop az egy vállalható kompromisszum, egyébként nem nehéz kitalálni miért szaporodnak gombamód: Amíg régen szignifikáns árkülönbség (akár többszörös) volt egy PC, és egy azzal megegyező teljesítményű laptop között, mamár jócskán leolvadt a különbség, a laptop éppenhogycsak drágábbnak mondható. A munkahelyek működése is megváltozott közben, amíg 10 éve helyhez kötött munkahelyek voltak fix munkaállomással, mamár egyáltalán nem ritka a távmunka, illetve ha be is kell menned a munkahelyre, akkor sem biztos hogy van fix helyed, hanem ahol éppen találsz magadnak "hot desking" divatos kifejezéssel élve. Ilyen körülményekhez valóban ideálisabb egy laptop, ettől függetlenül a laptophoz is kell már bőven kompromisszumkészség, de tény, hogy általános irodai célokra alkalmas. Előző cégnél ahol dolgoztam a vezetők presztizskérdést csináltak abból, minél kisebb laptopot használjanak, aztán egy idő után ott bukott el a történet, hogy kényelmetlen volt dolgozni vele, végül kellett mindegyiknek, dokkoló állomás, egér, nagy monitor, billentyűzet... és innen márcsak egy köpésre vagyunk attól hogy megkérdezzük: miért nem használsz inkább akkor asztali pc-t?

Én próbálom helyén kezelni a dolgot: Ha otthon vagyok, kizárólag asztali pc-t használok, melóhoz meg laptopot.

ArriMedes 2018.06.05. 16:54:14

@hutp:

ezek netes trollok, akik ellepték a blog.hu-t

ArriMedes 2018.06.05. 16:57:15

@Jankove:

a laptop éppenhogycsak drágábbnak mondható. "

hát a belépő szinten talán, de afelett azért növekszik a különbség,

notC 2018.06.05. 17:11:01

@hutp: "Egyébként hadd kérdezzem meg: tulajdonképpen ti miért utáltok minket?"
Én abszolúte nem utállak benneteket, sőt! Igaziból kicsit te mondtad ki ezzel az egyik legnagyobb problémátokat. Görcsöltök, megfelelési kényszeretek van, kapartok és mindenkire ellenségként tekintetek. Ha valaki valamit próbál mondani, akkor az ellenség, aki korlátozni akar, bele kényszeríteni valamibe, amit ti nem akartok és különben is hagyjatok minket békén, mert mi vagyunk a szabad nemzedék!
Én arra próbáltam rávilágítani, hogy picit több racionalitással, kicsit több magabiztossággal, bátorsággal, vállalkozó szellemmel, agilitással, ugyanakkor több alázattal, kisebb arccal könnyen vívhatnátok ki az elismerést. Valós teljesítmények kellenek és nem csak a duma...

@ArriMedes: igen, igazad van. Régen egy pékből tök könnyen lett pályakezdő informatikus, ha sokat játszott számítógéppel, netán még kíváncsi is volt rá, hogy mitől "műxik" :-) Manapság azért valljuk be, ritkán lesz marketingesből HR-es, vagy könyvelőből szociológus, de ha mégis, akkor valóban kijár még pár iskolát hozzá, majd elkezdi gyakornokként, ezzel sutba dobva minden eddigi tapasztalatát.

ArriMedes 2018.06.05. 17:31:54

@notC:

ez egy nem túl színvonalas poszt, ami sajnos források nélkül próbál "cáfolni" pár felszínes idiótaságot.
erre jön egy sereg megmondani, hogy de a cáfolat hülyeség, mert az bizony úgy van.
ennek mi értelme?
milyen céllal jöttök ide, milyen eredményt reméltek?

hutp 2018.06.05. 17:32:20

@notC: "Egyébként hadd kérdezzem meg: tulajdonképpen ti miért utáltok minket?"

Én abszolúte nem utállak benneteket, sőt! Igaziból kicsit te mondtad ki ezzel az egyik legnagyobb problémátokat. Görcsöltök, megfelelési kényszeretek van, kapartok és mindenkire ellenségként tekintetek. Ha valaki valamit próbál mondani, akkor az ellenség, aki korlátozni akar, bele kényszeríteni valamibe, amit ti nem akartok és különben is hagyjatok minket békén, mert mi vagyunk a szabad nemzedék!"

Olvasd el az eddigi hozzászólásokat. Semmi másról nem szól, mint az y-generáció fikázásáról: micsoda hülyeség a cikk, kiezadoktornőésmittettleazasztalra, mennyire szarok vagyunk az előző és a következő generációk tükrében is, mennyire nem értünk semmihez, mennyire lebecsülünk mindent és mindenkit. Egyikőtök szerint beképzeltek és elrugaszkodottak vagyunk, te meg azt mondod, hogy mindent túlgörcsölünk, ami nagyjából épp ennek az ellentéte. Y-generációs vagyok, így nyilván bennem van a hiba, de már lassan tényleg nem értem.

hutp 2018.06.05. 17:35:52

@ArriMedes: "milyen céllal jöttök ide, milyen eredményt reméltek?"

Semmilyet. Általános emberi tulajdonság, hogy MINDENKI keresi a lehetőséget, hogy különbnek érezhesse magát a másiknál. Ez a cikk most remek alkalmat adott nekik a fikázásra.

2018.06.05. 17:51:34

@Melki: „Igen, ezek a cégek tipikusan minden random embert felvesznek. :)”

Amiről te beszélsz, arra van egy nagyon jó szakkifejezés: kontraszelekció. Röviden és tömören, ahol képes megkapaszkodni egy magát jól eladni képes inkompetens figura a divatos nézeteivel, ott előbb utóbb fel fog tűnni több hasonló kaliberű figura. Jó hír, hogy ezzel kvázi sokáig el lehet lavírozni, mire elgondolkodik valaki azon, hogy ez a sok emberke mit is csinál tulajdonképpen. Rossz hír, minden cég életében van leépítés. Párszor volt alkalmam részt venni benne, és azt a konklúziót vontam le, hogy elsőként mindig trendibendi évenként új kamupozíciót betöltő bélát, utoljára pedig kétkezi szalagmunkás pistit küldik el. Divatjamúlt avagy sem, ameddig a szar nem megy le magától a klotyón, dolgozni kell valakinek. A cég nem az üres frázisoktól, hanem a megtermelt érzékektől halad előre. Ehhez pedig releváns tapasztalat, megbízható elhivatott munkaerő, precíz szakmai tudás kell, nem üres süketelés, és felületes szakmai kvalitások.

különvélemény 2018.06.05. 21:06:00

Lista 2
"Sőt, ez az első olyan generáció, ahol a nők eredményei túlszárnyalják a férfiakét."
Ez előny lenne? Miben érték el? Ez miért jó? Megannyi megválaszolatlan kérdés.

" De nem csak a szemléletben, hanem gyakran fizikailag is világpolgárok"
Pontosan hány százaléka hallgat nem nyugati zenét, vagy néz nem nyugati filmet ezen képmutató társaságnak? Az én becslésem 5% alatt van bőven.
Mert hangember mindegyik, mert volt pirézországban, de egy darab piréz zenét nem hallott, egy piréz filmet nem nézett meg életében, és piréz költőt sem ismer, sőt a piréz kultúráról is csak annyit tud, amit a tripadvisor piréz kultúra rovatában elolvasott 0 sort.

" Ez a generáció a start-up-ok generációja"
A Startup-ok 90%-a bukta, és nem csak az ötlet miatt, felkészületlenség miatt, túlzott önbizalom miatt, hanem a kitartás hiánya miatt is, ami a következő pont.

És amit még köszönhetünk ennek a generációnak, mert beszopták:
en.wikipedia.org/wiki/Loudness_war (De mellette megveszik a fél millás média playert, mert high res.)
en.wikipedia.org/wiki/Millennial_whoop (De az ő zenéjük egyedi)
en.wikipedia.org/wiki/Fast_fashion (Inditex-ben vásárolnak, de mellette környezetvédők, gyermekvédők...)
Képregény, zombi és folytatás film tömegre izgulnak, mert szeretik az egyediséget.
stb...

Void Bunkoid 2018.06.06. 00:42:57

@hutp: mindent szét lehet szedni és minden informatikai eszköz pont ugyanolyan k*rvára moduláris felépítésű, mint annak idején egy pécé. Az, hogy egybeöntött vázba rakják, meg hülye profilú csavarokkal rakják össze, az csak azért van, hogy TE mezei júzerként vidd be az epölsztórba ahol "megjavítják" - értsd kicserélik - a kipurcant alkatrészt egekbe törő áron a "csodacsavarhúzóról", és ne te szedd széjjel és rendelj az alibabáról egy kínai utángyártottat az eredeti alkatrész huszadáért :)

Void Bunkoid 2018.06.06. 00:49:58

Bocsánat, csodacsavarhúzóVAL.

@Herbert Putzenschramm: "egy modern autóban 34x annyi alkatrész van"

Bizonyám. Ám ezeknek az alkatrészeknek a zöme kb azért van, hogy az autót vezérlő-felügyelő számítógép minél több helyen szaglászhassa a kocsit, és ha netán valamelyik érzékelője kipurcan, azonnal "bebrickelje a kocsit" úgy, hogy csak tréleren tudd elvinni a szervizbe, ahol gyorsan rittyentenek egy 300 ezres számlát azért, mert kicseréltek egy fotocellát.

Az Otto-motor és az autók hajtáslánca viszont 1876 óta egy fődarabjaiban és működési elvében baromira változatlan konstrukció...

Void Bunkoid 2018.06.06. 00:58:06

A fentire az egyik eklatáns példa a saját autóm, ahol egyetlen rohadt elkorrodált gyújtógyertya miatt akkorát tiltott a számítógép, hogy se előre, se hátra. Pedig egy négyhengeres motor három hengerrel még vígan elröcög, még ha kicsit wartburgos is lesz tőle a hangkarakterisztikája.

Melki 2018.06.06. 07:59:36

@Jankove:
"Amiről te beszélsz, arra van egy nagyon jó szakkifejezés: kontraszelekció. Röviden és tömören, ahol képes megkapaszkodni egy magát jól eladni képes inkompetens figura a divatos nézeteivel, ott előbb utóbb fel fog tűnni több hasonló kaliberű figura"

Igen, ezek az emberek össze is tömörültek a diszfunkcionális, agonizáló multikhoz (ericsson, nokia, evosoft etc). Az általam preferált módon dolgozó cégek (Google, Facebook, Apple, Prezi, Amazon, Netflix etc) meg köszönik szépen, nagyon jól elvannak.

Herbert Putzenschramm 2018.06.06. 10:48:34

@Void Bunkoid: azért azt is tegyük hozzá, hogy az út szélén szerelhető autók kihoztak egy literből 50 lóerőt, a maiak meg egy literből 150-et.
plusz anno az összes extra a forgatható kormány és az utcára néző ablak volt, az 5 sebességes váltó már űrtechnika, a zelektromos ablak meg a vágyak netovábbja volt! ma meg már adaptív, sávtartó tempomat és 360 fokos tolatókamera nélkül el se lehet adni egy új autót.
meg azért azt se felejtsük el, hogy aki 30 éve 40-nel ütközött frontálisan az vagy lebénult / megnyomorodott vagy túl sem élte, ma egy ugyanilyen ütközés után - ha be voltál kötve - az a legnagyobb bajod, hogy lekésed a délutáni programodat, meg másnap harcolnod kell a biztosítókkal hogy kifizessék a totálkáros kocsidat.
szóval vannak azért pozitív hatásai is hogy telepakolják a kocsikat minden szarral :)

hutp 2018.06.06. 10:53:56

@különvélemény: "És amit még köszönhetünk ennek a generációnak, mert beszopták:
en.wikipedia.org/wiki/Loudness_war (De mellette megveszik a fél millás média playert, mert high res.)
en.wikipedia.org/wiki/Millennial_whoop (De az ő zenéjük egyedi)
en.wikipedia.org/wiki/Fast_fashion (Inditex-ben vásárolnak, de mellette környezetvédők, gyermekvédők...)
Képregény, zombi és folytatás film tömegre izgulnak, mert szeretik az egyediséget.
stb..."

Azért itt megállnék egy kicsit.

Az egyik az, hogy ezen jelenségek többségéről még csak nem is hallottam - bár arról már olvastam, hogy egyre egysíkúbbak lesznek a zeneipar termékei, egyszerűen azért, mert egyre pontosabb a képlet, hogy mi adható el a legjobban. Filmeknél ugyanez. Egyrészt Hollywood döglődik, ez teljesen nyilvánvaló, másrészt végóráiban igyekszik kisajtolni a lehető legtöbb profitot.

Viszont az, hogy ezek létező jelenségek, még nem jelenti azt, hogy mi felelősek vagyunk érte. Utánanéztem egy a millenial whoop-nak, és az összeállításban szereplő dalok közül kb. kettőt ismertem. Azokat se azért, mert azt hallgatnám, hanem mert állandóan megy a rádióból. És személy szerint amúgy nekem is a tököm kivan vele, hogy minden rádióból ömlik, hogy ők a világon a legváltozatosabbak, közben mindenhol ugyanaz a három tucat szám megy. Nem egyszer fordult már elő, hogy áttekertem egy másikra, és pont ugyanaz ment éppen...

Azt akarom csak ezzel mondani, hogy az, hogy a médiagyártók ezt a szemetet nyomják, nem jelenti azt, hogy szeretjük is. A Barátok Közt vagy a Szulejmán se gondolnám, hogy feltétlenül reprezentálja a magyar közízlést. Egyszerűen elkezdik nézni az emberek, mert nincs más az adott idősávban, és hozzászoktak, hogy ami a tévében megy, azt nézni kell. Mármint az öregebbek. Mi pont nem. Tévét csak akkor nézek, ha valami jó film megy (nem akarok a "sosem nézek tévét" - vonatra felülni, mert azért ez nem igaz), én mindent neten nézek. Ami általában sorozatokat jelent.

A másik meg az, hogy miért is felelős ezekért az y-generáció? Ennyi erővel a te generációd felelős a Szomszédokért, Izauráért, Xénia-lázért meg a többi szemétért. A baby boomerek meg a vietnami háborúért. Sosem egy generáció a felelős, hanem döntéshozók egy szűk köre. Nem tehetek róla én sem, hogy futószalagon gyártják ma a szuperhősfilmeket. A legtöbb premierre ma már egyáltalán nem vagyok kíváncsi. Már a Star Wars-ból is kábrándultam.

notC 2018.06.06. 11:15:25

@ArriMedes: @hutp: "milyen céllal jöttök ide, milyen eredményt reméltek?"
Igen, igazatok van, fölösleges itt osztani az észt...

Bár nekem más a megközelítésem. Szívesen adok építő, jobbító jellegű kritikát, próbálok alternatívákat javasolni. Nem (csak) itt, hanem úgy általában. Mert én pl. kifejezetten hiszek a fiatalokban! Viszont túl sokszor szembesülök a zsigeri elutasítással, rinyálással, kifogáskereséssel, gyávasággal. Így néha bele fut az ember olyan helyzetekbe, amikor segíteni csak azokon lehet, akik szeretnének segítséget, szeretnének változni, változtatni.
Részemről tiétek a pálya! Hitegessétek magatokat önnön tökéletességetekben, én sajnos nem vagyok az, de legalább próbálkozom :-)

hutp 2018.06.06. 11:26:31

@notC: Megsértődni mindig kényelmesebb, mint érvelni. "Részemről befejeztem" - ez akkor jön, amikor kifogyunk az ellenérvekből, és egy fensőbbségi pózba menekülve próbálunk elegánsan távozni.

Konkrét kérdéseket tettem fel pl. feléd. Az egyik az, hogy pontosan miért tartozom számadással, mire föl szólítotok fel bűnbánatra a puszta létezésem okán. Ha fel is tételezzük, hogy mi vagyunk a legelbaszottabb generáció, akkor erről ki tehet és miért nem őket okoljuk?

Kérdeztem tőled azt is, hogy most akkor túl arrogánsak vagy túl szorongók, depresszívek vagyunk szerinted, mert mindkettőt állítottad. Erre se kaptam választ. Senki nem hiszi tökéletesnek magát egyébként.

Melki 2018.06.06. 11:46:41

@hutp:
"Hollywood döglődik, ez teljesen nyilvánvaló"
Ezt kifejtenéd? Számomra nem nyilvánvaló, de mivel nem tudom mire gondolsz, nem nagyon tudom a saját álláspontom bemutatni.

Void Bunkoid 2018.06.06. 12:18:25

@Herbert Putzenschramm: az biztos, de azért az igények is változtak.

A 80-as években nem az elektromos ablak meg a tempomat volt az extrák netovábbja, hanem a bólogató kutya, a nelásskirács meg a motoros rádióantenna :)

Void Bunkoid 2018.06.06. 12:20:52

A 90-es években meg a fóliázott ablak, meg a fél csomagtartót - igaz, az igazi vaddisznó modellek az egész csomagteret eluralták - elfoglaló mélyláda, hogy már öt sarokkal arrébbról hallja mindenki a dübbentős teknót.

hutp 2018.06.06. 12:22:23

@Melki:

1. Nagyon kevés az új ötlet. A 2000-es évek második fele óta folyamatosan azt látom, hogy egyre csak újrahasznosítanak. Több évtizede lezárt, akkor nagysikerű dolgokhoz nyúlnak vissza: Indiana Jones, Star Wars, Muppets, Disney-mesék, Függetlenség napja, nagyon hosszú lehetne a lista, de ide tartozik a rengeteg szuperhősfilm is a megszámlálhatatlan reboot-tal. Már követni se tudom, hányan játszották Batmant, Pókembert vagy Supermant, minden már valami rebootjának a rebottja. Eleve a képregény egy olyan műfaj, ami kb. az '50-es évek szellemiségét testesíti meg, amikor a hidegháború idején "jókra" meg "rosszakra", nyugatra és keletre, szabad Ámerikára meg komcsi, gonosz szovjetekre (és előttük nácikra) volt felosztva a világ - már a képregényeket író amerikaiak szerint. Megjelentek a szuperhősök, szuperemberek, akik megtestesítették az amerikai eszményt - a szabad világot védelmező héroszok, akik erkölcsileg makulátlanok, nehéz sorból indulnak, árvák, de elkötelezettek az igazság iránt és megmentik az emberiséget (= amerikaiakat) a világot (= New Yorkot) fenyegető, kozmikus veszélyektől. Az ellenség pedig természetesen mindig arctalan, vagy ha van arca, akkor az csúnya, és mindig csak ártani akar. Ez szerintem maga az amerikai kollektív tudattalan. De egyébként ugyanez a véleményem a James Bond-filmekről is, elképesztő anakronizmusnak tartom őket. Vicces volt még régen, hogy van egy szuperügynök, szuperkütyükkel, a hidegháború idejében ez még hihetőnek is tűnt. A főgonosz meg mindig német vagy orosz, de legalábbis úgy néz ki, és mindig valami hiperszuper mesebeli helyen van a bűntanyája, ahonnan az egész világot akarja leigázni valamit megalomán módon. Na ez az, ami ma már teljesen hiteltelen, mert legkésőbb az iraki háború, de már vietnam után is kiábrándultak az emberek az amerikai eszményből, meg kellett érteniük, hogy a világ nem fekete-fehér, több igazság van és párhuzamos narratívák.

2. Gagyik a filmek és csak a látványvilágra mennek rá. Senki nem hisz semmiben, akárcsak a politikában, a filmkészítésben is eluralkodott az a fordított szemlélet, hogy előbb megnézzük, hogy mire harap a nép a számok alapján, és ez alapján írjuk a forgatókönyvet. Nincs eszme, nincs vízió, nem egy jó történetet akarnak nekünk elmesélni, hanem megnézik, miből lesz profit, és patikamérlegen kimérik a hozzávalók arányát a tökéletes hatáshoz. Az meg már ismert, hogy mik a hozzávalók: nehéz sorsú, de szerethető figurák, akik csapatba állnak, egy mindenkit fenyegető gonosz erő, szerelmi csavar a film közepén, kilátástalanság érzete a háromnegyedénél, epikus harc, majd győznek a jók. Közben jó sok poén és rengeteg robbanás és lassított felvétel. És ezekkel nem lenne akkora baj, mert a Gilgames-eposz óta ilyesmikkel él az emberiség, csakhogy a történetek egyre butábbak és butábbak lesznek, a karakterek meg semmit nem fejlődnek, ami az egész lényege lenne. De a kedvencem az, amit én posztmodern történetírásnak hívok: felvezetnek egy szálat, és olyan módon hagyják lebegni, hogy ténylegesen nincs kitalálva, mi van mögötte - ha jók a visszajelzések, majd megírjuk a következő részre. Folyamatosan ezt látom az új Star Warsnál például.

3. Annál, ha egy mai film nem akar nekünk tanítani semmit, csak az a rosszabb, ha igen. Mire adtak Oscar-díjat régen? Olyan filmekre, mint a Keresztapa, Űrodusszeia, Star Wars. Mire adnak ma? Mindegy, csak legyen benne reprezentálva az összes bőrszín, legyen szó kisebbségekről, és legyenek mindenhol nők a vezető szerepben. A víz érintése. A hollywoodi genderdömpinget nem lehet nem észrevenni. Sorra jönnek ki az olyan filmek, ahol nők a főszereplők, nők a hősök, nők oldanak meg mindent. Új SW film: az összes férfiszereplő vagy inkompetens, vagy bűnöző, vagy meghal. A mindent megoldó főszereplő egy lilahajú Madame Genderstudies, plusz a nőkből álló vezetői brigádja. Fekete Párduc: feketék által épített futurisztikus birodalom, női elitalakulattal. Ocean's 8, ahol nők rabolnak kaszinót. Trónok Harca hetedik évada: gyakorlatilag minden fontos poszton már nő van. Igaz, ez utóbbi nem hollywood, de sajnos őket is elérte. És a csimborasszó az új Marvel-film lesz, egy olyan NŐI szuperhőssel, aki megküzdhet a fél világot kiirtó gonosz férfi ellen. Szerencsére nem sokan fogják hátráltatni, a legtöbb férfi szereplő már el is pusztult...

Ma már nem forgatókönyvre osztják az Oscart, hanem TÉMÁKRA. A film, mindegy milyen szar, nyertes lesz, ha leteszi a hitét a PC és a genderizmus mellett. Nem nagyon emlékszem olyan filmre az utóbbi időből, ami hollywoodi és tényleg elgondolkodtató. Ezt a helyet ugyanis átvették a sorozatok, amikből viszont jobbnál jobbakat kapunk. Erre írom, hogy hollywood haldoklik: az emberek szép lassan elpártolnak a mozitól és online nének minőségi tartalmat.

notC 2018.06.06. 12:34:49

@hutp: Na várj! Ti voltatok azok, akik a fentit kértétek. Ha bólintok, hogy OK, akkor megyek, akkor meg jössz a fensőbbredű dumával? Lehet, hogy itt villan az arrogancia? Győzni akarsz? Melyik versenyszámban? És ki ellen? Ellenem nem kell, mert kb nagy ívben tojok rá, hogy élvezed vagy sem a mamahotelt, vagy hogy tudsz-e excelezni vagy sem. A tettek érdekesek, a teljesítmény, a lehetőségek. Ebben pedig valljuk be, van hova fejlődni.
Konkrét kérdéseid közül az elsőt legkevésbé sem értem. Bocs, ha úgy jött le, hogy "útálom a fajtádat", eszembe se jutna ilyet mondani! Mint említettem már többször is, én hiszek a fiatalokban, szurkolok nekik, segítek, ahol és akinek lehet. És persze érdemes! Mert fölösleges szájtépésnek nem sok értelmét látom.

A második kérdésednek csak a depressziós részére válaszolnék: a statisztikák szerint elég rendesen el vagytok veszve. Nincs jövőkép, nincs terv, nincs hit, csak álmok vannak. Próbálkozás, bizonytalanság, na és bármikor bevethető kifogások garmadája. Kivételek (és kivételesek) persze mindig vannak, de a statisztika őket "vágja". Egy csomó eszközötök van (tudás, széles látókör, rengeteg lehetőség, terhelhetőség, fiatalos lendület) csak nem tudjátok jól használni. És ezt ti is tudjátok, érzitek, ezért aztán fusztráltak vagytok, sikertelenségként könyvelitek el az életeteket. Ja, meg azért, mert néha bizony irreális dolgokat vártok el magatoktól, ami perszehogy magában hordozza a kudarc élményét. Az X-edik pofon után meg az ember már be sem megy abba az utcába...
Általánosítottam!!! Sőt! Sarkítottam!!! Szándékosan nem finomkodtam! És nem veszem végig a béna post béna pontjait sem, mert mindegyikre lehet egy igaz és egy hamis példát is mondani.

hutp 2018.06.06. 13:24:54

@notC: Miért arrogancia az, hogy azt kérem, hogy vitázzunk, érveljünk, ahelyett, hogy "én maximálisan szurkolok a fiataloknak, de sajnos menthetetlen népség vagytok nagy arccal és teljesítmény nélkül, a süllyesztőbe fogtok menni, ez van, de azért hajrá nektek!"? Még egyszer kérdezem: miért minket terhel a felelősség? Miért 18-27 éves fiatalok a hibásak azért, mert nem sajátították el azokat a stratégiákat, amik működnek? Mikor kellett volna erre ráébrednünk? A kamaszkori lázadás időszakában? Nem a szülő felelőssége az, hogy olyan utódot neveljen, akinek reális elképzelései vannak a helyéről és a képességeiről? Vagy ha nem mi vagyunk a hibásak, akkor miért arroganciával és miért nem szolidaritással viszonyultok felénk?

Ha valóban el vagyunk baszva, akkor mondjuk már ki egyszer, hogy az a minket kinevelő, velünk nem foglalkozó baby boomer generáció hibája. Kit akarok legyőzni? Senkit. Azt a hozzáállást akarom legyőzni, miszerint mi lennénk a felelősek valamiért, ami velünk MEGTÖRTÉNT, mint veletek a rendszerváltás. Húsz éves már elmúltam, mire egyáltalán hallottam azt a fogalmat, hogy y-generáció. Lenéztek minket, köpködtök ránk, és most nem a munkahelyi viszonyokról beszélek, hanem erről a kommentfalról, ahol tétek és arc nélkül bárki leírhatja szabadon a véleményét. Van elég bajunk, de csak azt kapjuk még az idősebb generációtól is, hogy nem vagyunk jók semmire. Szolidaritás nulla. Kb. azt látom az összes kommentben, hogy a kiindulópont az, örüljünk, hogy ti egyáltalán szóba álltok velünk.

Itt volt pl. ez a tag, aki látatlanban leírta, hogy semmibe nem nézem és semmit nem tudok Orbán Viktorról. Leírtam egy csomó mindent, amit tudok róla, ami szerintem még több is, mint amire az átlag szavazónak rálátása van. Vannak politikailag aktív ismerőseim, nem vagyok naiv, tudom, mik mennek a háttérben. De erre már semmilyen reakció nem érkezik, mert cáfolná azt az állítást, miszerint az y-osok hülyék és nem értenek semmihez.

Leírhatom én azt, hogy hány haverom dolgozik hivatalban, minisztériumban, multinál, vagy teremtett már most önálló egzisztenciát magának külföldön, senkit nem fog érdekelni. Nem revideálljátok az álláspontotokat. Hülyék vagyunk és kész.

"a statisztikák szerint elég rendesen el vagytok veszve. Nincs jövőkép, nincs terv, nincs hit, csak álmok vannak. "

Nem éltem eleget ahhoz, hogy tudjam, de nekem az az érzésem, hogy ez régebben is így volt, csak régebben nem voltak ilyen magasak az elvárások. Eltelt egy kis idő, mire megértettem, hogy a szüleimnek se volt anno sokkal több terve, mint nekem. Csak a hitük volt nagyobb, talán mert nem volt annyira kinyílva a világ, mint most. Arra, ami nekik volt akkor, arra én ma már azt mondanám, hogy rossz terv. Egyikük tanár volt. Én is szívesen tanítanék, de végignéztem a közoktatásban eltöltött éveim alatt a tanárokat, és egyikükkel se cserélnék, nem akarok olyanná válni, mint ők. Tisztelem, becsülöm őket, de rossz pénzért, kevés megbecsülésért nagyon nehéz körülmények között dolgoznak. Ki akarna 120 ezret keresni, ami kb. egy lakbérre elég, amikor az Aldinál meg lehet keresni ennek a kétszeresét? És nagyon sok munkánál ez látszik. Érted már a problémát? Ezért vagyunk annyira bizonytalanok: mert látjuk, hogy a legtöbb életút nem olyan, mint amilyet szeretnénk. Az én szüleim már meglett felnőttek voltak, mire "befutottak" és szerintem nincsenek egyedül ezzel az ő generációjukban. Mindenkinek ugyanannyira van fogalma arról, hogy mit csinál, a különbség a kételkedés mértékében van. A szüleink se tudták sokkal jobban, mit akarnak huszonévesen, mint mi, csak ők úgy voltak vele, hogy vagy bejön, vagy nem, és nincs akkor se semmi, ha nem. Miért is lenne, hisz az ő szüleik még egy feudális országban éltek, ahhoz képest egy szürke hivatalnok munkája nem is rossz. Meg nem volt szégyen monoton munkát végezni, mindenkinek az jutott akkoriban. Ma meg mindenki Zuckerberg akar lenni, fiatal, idő- és pénzmilliomos vállalkozó, aki létrehoz egy menő startupot, aminek ő a CEO-ja, és csak működtetni kell, ő pedig közben utazik a világ körül a laptopjával, kötetlen munkaidővel és passzív jövedelemmel. Van olyan barátom, akinek egyébként sikerült így megvalósítania magát, de az ilyen sztorik úgy látom, úgy néznek ki, hogy gyerekkoruk óta űznek valamit, amiben jók (pl. programozás), aztán egyszer csak rájönnek, hogy ezzel amúgy jó pénzt is lehet keresni.

"Ja, meg azért, mert néha bizony irreális dolgokat vártok el magatoktól,"

Nem csak én hanem a világ is. Te is felhozod a mamahotelt, miközben pontosan tudod, hogy milyen nehéz ma saját fészket rakni egy fiatalnak. Bocs, de én szermély szerint inkább nem adósítom el magam, miután látom, hogy egy fél ország ment tönkre a rossz hitelekbe. Mit akarok? Kezdésnek pl. ennek a belátását, és a megértést, hogy a mamahotel egy mai korban nem annyira nagy szégyen. Az itthon élő ismerőseim közül szinte senkinek nincs még saját lakása, ha van, akkor örökölte, vagy bérel valami rossz környéken, amivel rengeteg szívás van.

Melki 2018.06.06. 13:33:53

@notC:
"statisztikák szerint elég rendesen el vagytok veszve."
Megkérdezhetem, hogy milyen statisztikák szerint? Forrást szeretnék kérni. Lehetőleg olyat, ami hitelesen hasonlítja össze az Y generációt az X generációval, és nem csak leírja az Y generáció tipikus problémáit, ugyanis szerintem az a megfelelő kontextus nélkül semmit nem jelent.

@hutp:
Ennél tömörebb válaszra számítottam. :)
Nehéz ezekkel az érvekkel vitázni, mert úgy gondolom, hogy ezek magánvélemények, véleménye meg mindenkinek lehet és a saját szemszögéből mindenkinek igaza van.

Teljesen új ötlet régen is kevés volt, elég korlátozott tér van teljesen eredeti ötletet kitalálni. Ez kicsit olyan, mint a zeneipar. Nincs olyan zene, amire ne találhatnál minden évben tucatnyi megszólalásig hasonlító számot (nyilván, mert nincs végtelen kombinációs lehetőség, akkordmenetből tipikusan van 6-8 unásig). Kiemeltél 3-4 filmet egy 30 éves intervallumból, szerintem ennek a sokszorosát meg lehet találni ma is.
Arról is lehetne vitázni, hogy azok a filmek vajon tényleg olyan eredetiek és zseniálisak-e, vagy csak a "régen minden jobb volt" effektusról beszélünk, esetleg a te ízlésednek szimplán jobban megfeleltek.

A lényeg, hogy az, hogy egy film jó-e vagy nem szubjektív. Fölösleges ízléseken vitázni, ami szerintem zseniálisan jó, az másnak lehet unalmas. Ezzel nincs semmi gond, el kell fogadni és nem győzködni egymást. :)

2.: A látvány szerintem másodlagos, például a Babylon 5 nagy kedvencem, de ha ma ki jönne egy új scifi ilyen látvány világgal 5 percet sem valószínű, hogy megnéznék belőle. Nem gondolom, hogy mindent a látvánnyal szeretnének eladni. Mivel a technológiai lehetőségek sokkal jobbak, mint anno, alapelvárás lett a szebb képi világ. Ez megint szubjektív vélemény, amit alá lehet támasztani néhány film felsorolásával, de pár negatív példa alapján nem lehet egy teljes iparágat és évente több (tíz?)ezer filmet beskatulyázni.

3.: Ez megint csak vélemény, fölösleges rajta vitázni, az Oscar szerintem teljesen érdektelen, semennyire sem befolyásolja a filmnézési szokásaim, és régen sem tette.

Összességében én egyáltalán nem látom Hollywood haldoklását, a bevételeiken sem látszik, pedig sokkal több szolgáltatás versenyez azért, hogy rájuk költsük az időnk, mint 30-40 éve. Ha valaki 5-ből 5-ször úgy jön ki egy moziból, hogy nem tetszik amit látott, akkor nem fog elmenni 6. alkalommal is. Szerintem amint tényleg ilyen botrányos munkát fognak végezni, mint ahogy állítod, nagyjából 2 éven belül becsődölnek.

Melki 2018.06.06. 13:35:05

A statisztikás részhez: Természetesen nem noname ELTEs adjunktusok "statisztikáira" vagyok kíváncsi, hanem nemzetközileg elismert szakemberek nemzetközileg elismert statisztikáira.

hutp 2018.06.06. 13:42:09

@Melki: Nem válaszolnék mindenre, csak erre az egyre:

"A lényeg, hogy az, hogy egy film jó-e vagy nem szubjektív."

Szerintem ez nem igaz. Igenis van olyan, hogy objektíve jó film, vagy jó könyv. Mindenki érzi, hogy egy Harry Potter egy Dosztojevszkijhez vagy Shakespeare-hez képest ponyva. Nem tudom, hogy mi ennek a mértékegysége, mert nincs is. Sose tudtam, hogy miből lehet tudni, hogy mi az igényes, mi nem, de azt hiszem, akkor is létezik ilyen. Talán az egy szempont, hogy mennyi befektetett munka, tapasztalat és tanulás áll mögötte. Nem érdekel, hányan szeretik jobban Kis Grófot, mint a Daft Punkot, az AC/DC-t vagy akár Mendelssohn, ettől még az utóbbiak a jobbak.

"Összességében én egyáltalán nem látom Hollywood haldoklását, a bevételeiken sem látszik, "

Én meg pont azt gondolom, hogy egyre kétségbeesetten igyekeznek bevételt maximalizálni. Szerintem a folyamatoknak az a természete, hogy amikor már kimúlóban vannak, akkor válnak a legextrémebbé, közvetlenül a megszűnésük előtt . Vagy ez, vagy a lassú haldoklás. Hw amúgy nem csak a sorozatok térnyerése miatt van bajban, hanem az online filmnézés meg a torrentezés miatt is. Minek fizessek ki 1500 forintot egy jegyért, ha ingyen letölthetem a filmet?

Melki 2018.06.06. 13:50:32

@hutp:
"Mindenki érzi, hogy egy Harry Potter egy Dosztojevszkijhez vagy Shakespeare-hez képest ponyva. "
Ezt nem értem, teljesen más stílus. Az összehasonlításnak sem látom értelmét.

"Nem érdekel, hányan szeretik jobban Kis Grófot, mint a Daft Punkot, az AC/DC-t vagy akár Mendelssohn, ettől még az utóbbiak a jobbak."

Mi alapján jobb? Ez megint csak magánvélemény. Az biztos, hogy előbbi kevésbé ismert. Objektíven azt lehet mondani, hogy Kis Grofó egyáltalán nem tud énekelni és egy hangot sem tud eltalálni. Ilyenekről lehet beszélni, de ez nem magánvélemény, ha valaki C helyett negyed hanggal C fölöttit énekel az hamis, pont. Nem vita tárgya.
Az összehasonlításnak viszont nem látom az értelmét, teljesen más stílus.

"Én meg pont azt gondolom, hogy egyre kétségbeesetten igyekeznek bevételt maximalizálni."
Heh? Tehát a rekordbevételek szerint a haldoklás jelei? Ez most komoly? Nem úgy érnek el magas bevételeket, hogy mindenen spórolnak, hanem rengeteg pénzt fektetnek be és így érnek el komoly nyereményt. Ezt növekedésnek hívják, nem haldoklásnak...

ArriMedes 2018.06.06. 14:03:53

@hutp:

ez így eléggé egyoldalú, de hát ezt gondolom te is tudod. főleg az oscaros rész a problémás

notC 2018.06.06. 14:08:24

@hutp: Hú, figyu! Erre nekem nincs időm, mert így is több időt töltöttem már el a kérdéssel, mint amennyit érdemes. De tényleg!
Van egy olvasatod neked, van egy nekem. Nem látjuk egyformán a világot. Te úgy érzed, hogy támadlak, felelősnek tekintelek, "feloldozást" vársz. Engem viszont ez kb nem érdekel. Se kutyám, se macskám nem vagy. Írtam pár dolgot, ötletet, de kikéred magadnak. Mit érveljek? Mi ellen, vagy mi mellett? És főként minek?
Igen, igazad van! Te látod jól! Csináld csak tovább! Meg különben is minden úgy jó ahogy van!

(és ezzel magasztos felsőbbrendűségének tudatában elmenekül...)

notC 2018.06.06. 14:17:29

@Melki: Te tudsz "tudományos" linket küldeni az ellenkezőjéről?
Gugli "az y generáció problémái" Egész jó és elgondolkoztató írások, videók, előadások foglalkoznak egy (ezek szerint számodra) nem létező problémával. Mielőtt megint kikapok hutp-tól, nem bántva a korosztályt, csupán rávilágítva néhány sajátosságra. Ezzel együtt a legnagyobb baj nem az, ahogyan csináljátok a dolgaitokat, hanem az, hogy nem tudjátok élvezni a saját életeteket!

Melki 2018.06.06. 14:31:28

@notC:
Nem állítottam az ellenkezőjét, miért kéne bizonyítanom? :)
Az nem működik, hogy tényként állítasz valamit, statisztikákra hivatkozol, majd amikor megkérdezik, hogy ezek a "közismert tények" mégis honnan jönnek, akkor visszatámadsz, hogy bizonyítsam az ellenkezőjét.

Kritikus gondolkozásnak hívják, hogy ha valaki tényként állít valamit, ami szerintem nem úgy van, akkor megkérdezem, hogy ezt honnan szedi. Nem utasítom el, hogy igazad van, várom a bizonyítékokat és az általad említett statisztikákat, amiket bizonyára nem csak kitaláltál, és ami alátámasztja az állításaid.

hutp 2018.06.06. 14:32:18

@notC: Hú, hát ez esetben kösz, hogy arra szántál időt, hogy leírd, hogy nincs időd. Sok értelme volt.

"Te úgy érzed, hogy támadlak, felelősnek tekintelek, "

Hát csak nem látom leírva azt sehol, hogy talán nem mi basszuk el direkt a saját életünket poénból. Helyette viszont ilyeneket írsz:

"Én igyekeztem az enyéimet úgy nevelni, hogy kicsit életre valóbbak legyenek, mint a mostani 30-asok, és büszke, meg boldog vagyok, mert esélyes ezt a generációt látva, hogy simán fogja kenterbe vágni az elcseszett generációt :-)"

És én erre hogy kéne reagáljak? Mondjam, hogy menj a picsába, remélem, nem lesz nyugdíjad?

És nem feloldozást várok, hanem belátást. És azt is azért, mert kurvára nem mindegy, hogy mi van az emberek fejében, mert egy országban élünk, egy országról szavazunk. Nem elbeszélni kéne egymás mellett, hanem közeledni.

" Mit érveljek? Mi ellen, vagy mi mellett?"

Mondjuk a sok üres mentegetőzés helyett végre konkrétan reagálhatnál is valamire, amit írtam: mennyiben a mi felelősségünk, miért baj a mamahotel, miért is lennénk mi olyan hülyék, stb. Igaz-e, hogy a szüleink is ebben a cipőben voltak, csak megváltoztak a követelmények? Ezekről lehetne beszélni, és a végén talán ki is derülne valami hasznos, ami miatt ennek az egésznek volt értelme. Ha van ellenérved, írd le. Ha nem, akkor sem fogsz meghalni attól, hogy leírod, hogy "jó, hát ebben lehet, hogy mégsem volt igazam". Én is elismerem, ha tévedek. Harmadjára írok konkrét kérdéseket, de csak a mellédumálás megy, mint egy politikusnál.

"És főként minek?"

Azért b*meg, mert feljöttél erre a fórumra, és beleálltál a saját véleményedbe. Most meg, hogy lenne érdemi vitapartnered, hirtelen nincs időd. Amíg ezt a bekezdésnyi szöveget leírtad, már annyi idő alatt mindenre reagálhattál volna, amit felvetettem.

"(és ezzel magasztos felsőbbrendűségének tudatában elmenekül...)"

Pontosan ezt teszed, hiába vicceled el.

notC 2018.06.06. 15:39:47

@hutp:
"mennyiben a mi felelősségünk": A környezet, a körülmények áldozatai vagytok. Túlféltő, balfasz szülők, mocsok kapitalizmus, könnyű élet, végtelen lehetőségek. Ami egy helyzet. És nem ez a baj, hanem az, ahogyan kezelitek. Nem kimásztok a gödörből, hanem sajnáljátok magatokat.

"miért baj a mamahotel": pl. azért, mert csak egyénben tudtok gondolkozni, önzők vagytok, megalkuvásra, toleranciára és együttműködésre képtelenek. Mert minden egyed saját légvárat épít, de képtelen másért áldozatot hozni, alkalmazkodni, felelősséget vállalni. Mert nem tudtok egy csinos kislányt magatok mellett tartani, közösen, együtt építeni egy jövőt. Mert maximalisták vagyok másokkal szemben, minimalisták magatokkal.

"miért is lennénk mi olyan hülyék": mert képtelen vagy különbséget tenni építő kritika és baszogatás között. Mert egy nárcisztikus kis pöcsként viselkedsz, aki toporzékol a főtéren. Nőjj fel! Légy kétkedő, figyelj, tanulj, tapasztalj.

" Igaz-e, hogy a szüleink is ebben a cipőben voltak?": nem, nem igaz! Sem a te szüleid, sem az idősebbek nem voltak olyan helyzetben, amiben ti. Ők más problémákkal küzdöttek, és oldották meg jól vagy rosszul. Meg is kapták/kapjuk érte a jogos kritikát. Konkrétan a azt látom, hogy a szülők kurvára el tudják cseszni a gyerekeik életét, de tudják is segíteni őket! Én próbálom úgy csinálni, hogy jobb legyen. Kiderül pár év és évtized múlva, hogy sikerült-e vagy én is elcsesztem...

"ami miatt ennek az egésznek volt értelme": olvass vissza! Sokan fogalmaztak meg kritikát, de sokan inkább tapasztalatból írtak. Hmmm... Nem én vagyok aki megmondom neked a tutit. Arra magadnak kell rájönnöd!

"attól, hogy leírod, hogy "jó, hát ebben lehet, hogy mégsem volt igazam": miért írnám le? Semmi olyasmit nem mondtam, amiben nem hiszek... Szerintem nem voltam bántó, ha mégis magadra vetted, akkor bocs, legalább lesz mit mesélned a pszichológusodnak. Ha rád nem vonatkozik, csak a mamahotel, akkor ne pörögj a többin...

"Most meg, hogy lenne érdemi vitapartnered, hirtelen nincs időd.": ne haragudj, de nincs érdemi vitapartnerem... Egy olyan van, aki szajkózza a saját véleményét, kikér magának mindent, és még csak véletlenül sem képes kilátni a saját fejgőze mögül. Rohadtul nem rólad van szó, hanem egy társadalmi jelenségről. A te életed, a te sorsod az csak a tiéd. Saját történeted van. Köszi, nem kérem. Nekem már van pár "mentoráltam".

Azt pedig én döntöm el, hogy mire szánom az időmet! Akár tetszik neked, akár nem....

Nem mai a cikk, a végén van egy "lista". Nem kell "benyalni" kritika nélkül, de azért van benne pár olyan pont, amit érdemes megfontolni...
dolgozzmagadon.blog.hu/2016/07/19/mi_nem_stimmel_a_mai_fiatalokkal_az_y_generacio_munkavallalasi_hajlandosaga_es_a_kapunyitasi_panik

Melki 2018.06.06. 16:32:36

@notC:
" A környezet, a körülmények áldozatai vagytok. Túlféltő, balfasz szülők, mocsok kapitalizmus, könnyű élet, végtelen lehetőségek. Ami egy helyzet. És nem ez a baj, hanem az, ahogyan kezelitek. Nem kimásztok a gödörből, hanem sajnáljátok magatokat. "
Jól érzem, hogy épp több millió embert bélyegeztél meg ilyenekkel? Mennyi Y generációst ismersz? 20-at? :)

Ismét kérném, hogy a hülyeségeid támaszd alá valamivel, vagy ne tegyél sértő megjegyzéseket.

hutp 2018.06.06. 16:47:30

@notC: 1. Köszönöm, hogy válaszoltál.

2. Sokan igyekeznek kimászni a gödörből. Azért a munkaerőpiacra lépés egy komoly kijózanodás. Az más kérdés, hogy nem az van, mint régen, hogy örülünk, hogy dolgozhatunk valahol, hanem gyakoriak a váltások.

"Mert minden egyed saját légvárat épít, de képtelen másért áldozatot hozni, alkalmazkodni, felelősséget vállalni."

Ezt is aláírom, sőt, én magam is leírtam.

"Mert nem tudtok egy csinos kislányt magatok mellett tartani, közösen, együtt építeni egy jövőt. "

Ebbe szerintem inkább ne menjünk bele, a lányokról is lenne bőven mit írni ennek a kapcsán. Aláírom, rólunk is. De róluk is. Olyat is olvastam már, miszerint ma már a fiúk jobban akarják a gyereket, mint a nők. A lényeg, hogy nagyon nehéz áldozatkész lányt találni. Nem sok olyannal találkoztam még, akire ránézek, és látom benne a majdani anyát. És tényleg nem rinyálni akarok, de nagyon nehéz megfelelni a korombeli átlagnők igényeinek.

"Szerintem nem voltam bántó,"

Sztem az, hogy a te gyerekeid "majd kenterbe verik" ezt az "elcseszett generációt" eléggé az.

"olyan van, aki szajkózza a saját véleményét, kikér magának mindent, és még csak véletlenül sem képes kilátni a saját fejgőze mögül. "

Most mondhatnám azt, hogy a Melki nevű kommentelőre gondoltam, de nem játszom be ezt a kártyát :) Viccet félretéve, szerintem korrekt vagyok. Érvekre reagálok, és elismerem, ha valami talált. De ha visszanézed, nem egy kommentben baromira szidnak minket, pl. az orbános összehasonlításban. Pedig nem vagyunk butábbak, mint anno ők voltak, csak ők készen kaptak egy szerencsés történelmi helyzetet. Ma már nem olyan könnyű változtatásokat kicsikarni. A cikket is ismerem amúgy, gondoltam is rá, hogy belinkelem...

2018.06.07. 09:29:35

@hutp: „régebben nem voltak ilyen magasak az elvárások.”

Ezt pontosan mire érted? Én pont az ellenkezőjét tapasztalom, az élet minden területén tetten érhető, hogy nem kell már sehol megugrani a lécet, hanem inkább olyan szintre viszik le, hogy a leghülyébb is lazán abszolválja. Kritikán aluli az oktatás, nívótlan minden, és bármilyen hülyéből lehet főnök, befolyásos ember, etc. Pont azt a kort éljük, ahol valós teljesítmény, tehetség, rátermettség, elhivatottság, végzettség nélkül lehet bárkiből szinte bármi. A szüleid korában nem volt ez így, ott mindenért meg kellett kűzdeni, pl; az érettségiért sem volt elég bejárni aludni az iskolába.

„Ki akarna 120 ezret keresni, amikor az Aldinál meg lehet keresni ennek a kétszeresét?”

Alapvetően hibás teória, hogy oda kell menni, ahol a több pénz van. Ezért nem lesz a generációtokból semmi. Nem terveztek előre, nem építkeztek, csak azt nézitek hol adnak éppen több pénzt. Ezért jártok londonba mosogatni diplomával. Az a helyzet, hogyha később sokat akarsz keresni, ahhoz ki kell találnod miben lehetnél jó, és végig kell járni a ranglétrát, az első fokától. Ugyanis sosem fogsz tudni szívvel lélekkel olyan dolgot csinálni, amit egyébként utálsz (hiába van benne pénz) ennél fogva hiába is dolgozol egy jól fizető szakmában, ha abban kutyaütő vagy, és utálod. A másik alapvető bajotok, hogy csak a sikertörténeteket látjátok, és nem tudjátok elfogadni, hogy az emberek többsége bizony szürke kisegér, szürke átlagos élettel, és ezen kurvára nincs semmi szégyenkeznivaló. Persze mindenki ki akar tűnni a tömegből, de ehhez a tehetségen, jó ötleten túl szerencse, kitartás is kell, nomeg jó időben jó helyen lenni, és jó döntéseket meghozni. Ha megnézed pl; Bill geci karrierjéről szóló filmeket, abban jól látható, hogy paraszthajszálakon múlott az, hogy ő most a világ legazdagabb embere, vagy egy noname ismeretlen senkiházi legyen.

„A szüleink se tudták sokkal jobban, mit akarnak huszonévesen”
Ez tévedés. Én pl; már gyerekkoromban tudtam kb. merre fogok elindulni, és mihez van tehetségem, rátermettségem, és ezek közül mi reális elképzelés, és mi az amit felesleges erőltetni. Például szerettem volna autóversenyző lenni, de már 15 éves fejjel tudtam, hogy ez, abban a társadalmi szegmensben ahová születtem, megvalósíthatatlan. Volt egy halmaz, ami szóba jöhetett, és amin belül meg kellett találni az utat. Ahogy telt múlt az idő történtek korrekciók irányváltások a halmazon belül, de lényegében azzal foglalkozom ma is, ami fiatalon érdekelt. Nem volt töretlen a karrier, sokszor volt kettőt hátra egyet előre, mire lassan haladtam előre a cél felé. Ha ma –így félúton- visszanézek a pályámra, abszolút tudatosságot látok, és kurvára nem csak a szél sodort ide oda. Ettől függetlenül nem érzem magamat sikeres embernek, lehetett volna jobban is csinálni, van még nekem is bőven dolgom.

„Az más kérdés, hogy nem az van, mint régen, hogy örülünk, hogy dolgozhatunk valahol, hanem gyakoriak a váltások.”

Megszűnt már az a világ, hogy onnan mész nyugdíjba, ahol ipari tanulóként kezdted. De azért azt sem indokolja semmi, hogy 3 havonta válts. A gyakori váltások oka nem a szükség, hanem az elmulasztott fiatalkori útkeresés. Fentebb már kifejtettem, de akkor mégegyszer, hogy rögzüljön: azzal, hogy mivel akarsz foglalkozni, nem 30 évesen kell eldönteni. 30-35 évesen már szakma csúcsán kell lenned, érett tapasztalt öreg rókaként. Bármilyen hihetetlen, mostmár a cégek is irtóznak az olyan emberkéktől, akiknek kiolvasható az önéletrajzából, hogy 27 éves koráig lófaszt sem csinált, aztán kilépett a munkerőpiacra, és 2 év alatt volt 12 munkahelye, és vagy 6 féle szakmában próbálta ki magát az illető. Az ilyen önéletrajzot azonnal „iktatják” a szemétkosárba, mert ordít belőle, hogy felesleges felvenni, instabil munkaerő. Ha kb. 5-7 évente váltasz céget, vagy cégen belül kipróbálod magad egy másik pozícióban, az mai szemmel még normálisnak és indokoltnak mondható, nem kelt visszatetszést.

„Nem sok olyannal találkoztam még, akire ránézek, és látom benne a majdani anyát.”
Barátnő kereséskor te egyben anyát is keresel? A párkapcsolat olyan mint a karrier. Építeni kell, idő kell hozzá, derékba tud törni, és néha előröl kell kezdeni. Első randin nem kell több, minthogy jól érezzétek magatokat egymás társaságában, és el tudjátok képzelni magatokat a másikkal. Ennyi nem több. Nem kell szikra, meg szerelem, meg családalapításról alkotott magvas gondolatok. Béna volt az első randi? A modellcsajról kiderült, hogy egy karfiolos seggű tök átlagos picsa, akiből harapófogóval kell kihúzni a szavakat? Ki a faszt érdekel, második randi majd jobb lesz. Építeni kell ezt is, haladni előre lépésről lépésre, majd szépen összecsiszolódtok. Nem kifogást kell keresni, ki miért nem jó, és kiszórni mindenkit, aki nem fér bele a kialakított ideálképbe. A generációtoknak ez a legnagyobb baja, a kifogáskeresés, és a türelmetlenség. Mindent azonnal akartok, de paradox módon pont emiatt történik meg minden később.

ArriMedes 2018.06.07. 17:59:23

@Jankove:

azzal, hogy mivel akarsz foglalkozni, nem 30 évesen kell eldönteni. 30-35 évesen már szakma csúcsán kell lenned, érett tapasztalt öreg rókaként. "

nem unod még a hülyeségek ontását?

ArriMedes 2018.06.07. 18:00:30

@notC:

te is tovább nyomod a hülye prédikációt, ha az én blogom lenne, már rég kivágtalak volna mint macskát...:)

ArriMedes 2018.06.07. 18:04:25

be lehetne olyan szabályt vezetni hogy mikor valakinek verbális okizáshoz van kedve, csak olyasmit köp, amit alá is tud támasztani, számok, társadalomtudományi háttér stb. nélkül behányt általánosításokhoz és hasonlókhoz kinek van kedve... de a a jankovétől idézett baromság különösen jó, pont ellentéte annak ami a közeljövőben lesz, ja, hogyne, mindenki kisgyerekként tudja mivel akar-fog foglalkozni, 30 éves korára a szakmája csúcsán lesz, ekkora barmot komolyan...

2018.06.07. 22:03:32

@ArriMedes: "te is tovább nyomod a hülye prédikációt, ha az én blogom lenne, már rég kivágtalak volna mint macskát...:) "

Ha lenne blogod, valószínűleg a kutya nem olvasná.

2018.06.07. 22:07:31

@ArriMedes: "mindenki kisgyerekként tudja mivel akar-fog foglalkozni, 30 éves korára a szakmája csúcsán lesz, ekkora barmot komolyan... "

Ez is generációs probléma. Az hogy évtizedeken keresztül nincs értelmes gondolatod, jövőképed, még nem kell automatikusan feltételezni mindenkiről, hogy ugyanebben a szánalmas cipőben jár.

hutp 2018.06.07. 22:37:36

@Jankove: Szerintem sok mindenben igazad van, pl. a türelmetlenség meg a frusztráltság szerintem is elég jellemző, ahogy a magas bérigények is. Egyvalamit viszont szeretnék hozzátenni, mert szerintem fontos szempont, és úgy látom, te erre nem látsz rá: ezek az elvárások nem erdendően a sajátjaink. Nem mi találtuk ki, hogy korán be kell futni, hamar szakértővé kell válni, sok pénzt kell keresni, stb. Egyrészt vannak realitások: Bp.-n pályakezdőként nehéz olyan állást találni, amiből a lakbér mellett (ami ugye minimum 100.000) félre is tudsz tenni ha nem támogatnak. Ezért élünk sokan mamahotelben. Erre persze lehet mondani, hogy úgy kell nekünk, miért nem tanultunk mérnökinformatikusnak, csak hát nem mindenki való mérnökinformatikusnak. Nem is mindenki szeretne az lenni. Vannak munkák, amikkel egyszerűen nem lehet olyan jól keresni, és nem csak kezdőként.

Persze nem kell rögtön a sok pénzre törekedni, de azért hosszútávon mindenkinek célja a kényelmes, biztonságos élet, pláne, ha családot is akar. Nekem az egyik legfőbb érvem a pénz fontossága mellett az, hogy ha valakinek hirtelen valami komoly egészségügyi problémája van, akkor rögtön nem mindegy, hogy milyen kezelést tud megfizetni magának. Egy ismerősöm mondta, és szerintem nagyon igaz: az igaz, hogy a pénz önmagában nem boldogít, de a hiánya nagyon hamar boldogtalanná tud tenni.

A másik meg, hogy szerintem sokan azt érezzük, hogy úgy általában a világ is elvárja tőlünk az instant sikert. Én pl. tipikus y-generációs vagyok, a korosztályomra jellemző minden tünettel. Gyerekként nagyon érdekelt egy bizonyos pálya, de állandóan azt hallottam a felnőttektől, hogy "abból nem lehet megélni", és ez elvette a kedvem, nem abba az irányba indultam el. Baromi erősen kell hinni az embernek az álmaiban, hogy keresztülvigye őket... Ha meg csupa olyan döntést hoz az ember, ami nem teszi boldoggá, akkor aztán kiég, hiába van biztonsága. Ezeket nem lehet egyszerűen átlátni kamaszként, mert nem ezzel foglalkozik az ember.

Én értem egyébként, hogy neked visszás, ha valakinek nincs jövőképe, meg ugrándozik ide-oda, de azt értsd meg, hogy ezt nem divathóbortból tesszük. Ez számunkra is egy probléma. Annak a tünete, hogy úgy érezzük, semmi sem biztos, nem lehet elég okosnak lenni. És hát benne van a komoly félelem a szürke egérségtől, igen. Senki nem akar középszerű lenni.

"„régebben nem voltak ilyen magasak az elvárások.”

Ezt pontosan mire érted?"

Én arra értettem, hogy mi úgy nőttünk fel, hogy kinyílt körülöttünk a világ, csupa sikeres embert látunk a médiában meg a közösségi médiában, és mindenki közéjük akar tartozni. Vannak fiatal önmegvalósítók, vannak pizsamában milliókat kereső techguruk, startuposok, digitális nomádok, közben baromi könnyűvé vált az utazás, az élménygyűjtés. Mindenki áloméletet akar, álommelóval, álompárral. És ahogy a linkelt cikk is írja, átragadt ránk a szüleink opimizmusa, de úgy, hogy közben ők azért gürcöltek keményen, hogy nekünk könnyebb legyen.

Azért az egyébként nekem is erős, hogy valaki 35 éves korára öreg róka legyen. Értem, hogy a cégek nem szeretik a szalmaláng-embereket, de még felnőttkorukban is sokan ennél később futnak be.

"A másik alapvető bajotok, hogy csak a sikertörténeteket látjátok, és nem tudjátok elfogadni, hogy az emberek többsége bizony szürke kisegér, szürke átlagos élettel, és ezen kurvára nincs semmi szégyenkeznivaló."

Ismét csak azt tudom mondani, hogy ezt nem mi döntöttük el, hanem eltanultuk/belénk nevelték. A halálon sincs semmi szégyellnivaló, mégis tabutéma a nyugati társadalomban. Kórházakban, magányosan, gépek között halnak meg az emberek, meg öregek otthonába dugják sokan az öregeket. Egy olyan illúziót kérsz számon rajtunk, amit nem mi alakítottunk ki, hanem a szüleink, meg a média. Persze, rá kell erre ébredni, de hát ez idő.

"Barátnő kereséskor te egyben anyát is keresel?"

Olyat keresek, akin látom, hogy empatikus és áldozatkész, nem pedig csak magával törődik. A koromnál fogva pedig már igenis nézem azt, hogy mennyire családkompatibilis az illető hölgy.

hutp 2018.06.07. 22:39:34

@ArriMedes: Nem értek egyet. Szerintem írja le mindenki a véleményét, aztán beszéljünk róla. Én se tudnám most statisztikákkal bizonyítani, hogy az orosz nők szebbek, mint az angolok, de mégis így van (legalábbis szerintem).

hutp 2018.06.07. 22:52:29

@Jankove: Még valami:

"Alapvetően hibás teória, hogy oda kell menni, ahol a több pénz van. Ezért nem lesz a generációtokból semmi. Nem terveztek előre, nem építkeztek, csak azt nézitek hol adnak éppen több pénzt. Ezért jártok londonba mosogatni diplomával. Az a helyzet, hogyha később sokat akarsz keresni, ahhoz ki kell találnod miben lehetnél jó, és végig kell járni a ranglétrát, az első fokától. Ugyanis sosem fogsz tudni szívvel lélekkel olyan dolgot csinálni, amit egyébként utálsz (hiába van benne pénz) ennél fogva hiába is dolgozol egy jól fizető szakmában, ha abban kutyaütő vagy, és utálod. "

Jó, akkor egyre válaszolj nekem: miért van az, hogy a közoktatásban dolgozó tanárok meg az egészségügyi dolgozók rendre kiégnek? Vagy csak én látom így? Szép lenne, amit leírsz, csak azt látom, és szerintem sokan az én generációmból, hogy a szüleink korosztályában sokan hittek sok dologban, csinálták, és az élet nem jött be nekik. Panelekben laknak, nem keresnek elég pénzt, csicskáztatják őket a főnökeik.

Én pl. baromi szép dolognak találom a tanári szakmát. De egy tanárral se találkoztam, aki bátorított volna minket, hogy legyünk tanárok. Azt viszont vagy 4-5 tanártól hallottam már, hogy "sose menjetek tanárnak". És biztos vagyok benne, hogy hittel kezdtek bele, szerették, akarták, csak aztán a 20 év a mókuskerékben a rengeteg munkával, rossz fizetéssel, rossz rendszerrel és kezelhetetlen gyerekekkel bedarálta őket. Vannak kortársaim, akik tanári szakra járnak, és vidéken végeztek gyakorlatot, olyan sztorikat meséltek, hogy égnek állt a hajam... De megint kapjuk a "Tanár" c. sorozatot, ami bemutatja, hogy mekkora buli tanárnak lenni, mennyire klasszul szót lehet érteni a gyerekekkel, micsoda király munka ez. Persze.

Eü. ugyanez. Én is szívesen lennék orvos, ha a Doktor House-t nézem, de ha bemegyek egy kórházba, akkor már nem tűnik akkora bulinak. Most lehet azt mondani, hogy de ha végigjárom a szamárlétrát, de az orvosok sem hiszem, hogy annyira elégedettek lennének a mai helyzetükkel.

Vagy ott van a színészet. Elárulom, szintén vonzó valamilyen szinten számomra, de megintcsak maguk a szakmabeliek mondják állandóan, hogy nem jó színésznek lenni. Ott van pl. Reviczky Gábor. Ha valaki, ő aztán végigjárta a szamárlétrát, és a szakma csúcsán van. De nem szereti, amit csinál. Nézd végig ezt az interjút, ő maga beszél erről: www.youtube.com/watch?v=e8ex9Dl8lKc

Én y-generációsként azt látom, hogy hosszú távon a pénz, az elismertség, a szabad idő igenis állati fontosak. Mindenki fél, hogy rosszul dönt, és zsákutcába fut, de addigra már nem fog tudni változtatni. A bibi csak ott van, hogy, mint te is említetted, nagyon korán kellene választani. Ez egy nagy terhet ró ránk, és ezért vagyunk sokan döntésképtelenek és toljuk ki a tanulást. Én tudom, hogy ez marhára nem jó, csak nem tudom, mi a megoldás. Nem vagyok idős, de már most sok mindent másképp csinálnék. Pl. akárki akármit mond, szerintem baromi fontos a kamaszkori bandázás és céltalan hülyülés és baromságok csinálása.

ArriMedes 2018.06.08. 00:29:55

@Jankove:

én vagyok a király, akik mások ill. bizonyos éppen kiválasztott csoporthoz tartoznak (nők, színesek, homoszexuálisok, bölcsészek, ateisták, gyerektelenek, hosszan folytatható a sor) meg támadni és mocskolnivalók.
na ez a szellemi hugyosproliság, te ennyit tudsz. meg a blog.hu-t, indexet elárasztó kretének
mandiner, kuruc pestisrácok a legjobb helyek számotokra.

ArriMedes 2018.06.08. 00:32:41

@hutp:

nyilvánvaló aljasságokat és hülyeségeket minek írni-olvasni? tele van velük a net.
a példát nem teljesen jó, ezek részben simán cáfolható-egyoldalú baromságokat írnak, nők részben szubjektív, részben lehet próbálkozni társkeresős képek, ismert személyek pl. színésznők összehasonlításával, stb.
szép csinos angol ismert nő van, de iszonyúan kevés, random fotókon sem nagyon látsz sok szépet.
oroszoknál azért más a helyzet, bár itt is lehetne árnyalni, de az most mindegy.

ArriMedes 2018.06.08. 00:35:13

@hutp:

mint te is említetted, nagyon korán kellene választani. "

vannak akiknek van egy nagyon határozott érdeklődésük korai időktől fogva vagy nagyon kiemelkedő képességeik egy területen. a többi meg nem feltétlenül tud korán választani, soknak eleve olyan állása lesz ami most még nem is létezik, akkor mi a lófasz alapon válasszon korán?
maga az oktatás sem ebbe az irányba megy, nyugaton legalábbis, most a szarbáni baromkodást hagyjuk

ArriMedes 2018.06.08. 00:39:49

@hutp:
Ezért jártok londonba mosogatni diplomával."

mekkora ostoba szöveg ez is. fideszes-jobbikos hülyék szövege.
ja, minden diplomás mosogat, vagy akár egy számottevő hányad, hogyne, forrás nélkül be is szopjuk...
amúgy ha azt csinálja is, pl. azért mert az ilyen szellemiség elől menekül, mert ott még mosogatva is jobb mint eme kretének uralma alatt.

2018.06.08. 10:16:49

@ArriMedes: Milyen forrást, statisztikát, meg bizonyítékot akarsz te szerencsétlen? 5 perc alatt találsz hiteles forrást, bármiről, meg annak az ellenkezőjéről is, rajtad múlik melyiket hiszed el. De az itt kommentelő emberek többsége nem bizonygatni akar, hanem eszmét véleményt tapasztalatot cserél hétköznapi dolgokban, amihez nem kell forrás. Fel tudod te ezt fogni ? Folyton panaszkodsz, hogy mindenki troll, de pont te vagy az egyetlen, aki idejár szétfosni a párbeszédet egyetlen magvas saját gondolat nélkül.

2018.06.08. 10:20:51

@hutp: „Gyerekként nagyon érdekelt egy bizonyos pálya, de állandóan azt hallottam a felnőttektől, hogy "abból nem lehet megélni”

Kölökkoromban pont ezt hallgattam én is. De mentem a fejem után, úgyhogy tőlem ilyet biztosan nem fogsz hallani. Pont arra próbálok rávilágítani, hogy amit szeretsz, amihez van érzéked tehetséged, (legyen az BÁRMI) abból kell kihozni a legtöbbet, aköré kell valami értelmeset felépíteni, amiből később kitartással kikerekedhet valami. Említetted hogy érdekel a tanári, színészi hivatás. Én műszaki ember vagyok, úgyhogy ebben tanácsot nem tudok adni, nem látom milyen perspektívák vannak ezekben a szakmákban, de biztos vagyok benne hogy van! Minden szakmában van! Ne ragadj le az általános példánál, hogy tanárkodni csak kiégett emberként lehet, egy állami intézményben, szarér-húgyér. Nyilván nem fogod tudni megkerülni a közeget, ha ezt a pályát választod, de tekints rá mint állomás, vagy lépcsőfok, és lépj tovább. Én számítástechnikával kezdtem foglalkozni tini koromban, egy olyan korszakban, amikor az emberek 99%-a azt sem tudta eszik-e vagy isszák. Se a családban, se az ismerősi körben nem volt senki, aki tudott volna segíteni. Fogalmam sincs honnan jött, de egyik napról a másikra arra ébredtem, hogy ez engem érdekel. Kb.15 éves koromra, középiskolai szakmai gyakorlatot bonyolító intézményben, oktatási időben már segítettem az ottani PC-k felügyeletében. Ekkor félhivatalos ajánlatot is kaptam az oktatómtól, hogyha akarom, közbenjár hogy komolyabb szinten tudjak a gépeikkel foglalkozni. Beszartam, nem éreztem még alkalmasnak arra magam, hogy a hobbit hivatásszerűen csináljam. Gyerek voltam még. Aztán kallódtam még pár évet és mire tényleg elérkezettnek láttam az időt, hogy a tudást pénzre váltsam, márcsak egy tucatszaki voltam a sok közül a munkaerőpiacon, a jobbnál jobb szakemberek között. Ezért kerestem egy olyan szegmenst az IT-n belül, amihez kevesen értenek, és abban merültem el nyakig - ebből élek ma is. Szóval mindig van valamerre, lényeg hogy azt csináld amit szeretsz, és ami érdekel. Van egy Y unokoaöcsém, aki tipikusan az a kallódó jellem. Ha megkérdezem tőle, mi érdekli, rángatja a vállát. Igazából semmi. Csak azt tudja, hogy nagyon sokat szeretne keresni, de nem látom rajta a törekvést, hogy ezért bármit megtenne, végigvinne tűzön-vízen, sőt még az első lépést sem, hogy legalább ötletelne merre induljon. 23 évesen alkalmi melókból keres pénzt, amit a haverokkal elvedel egy hétvége alatt, mondván hogy fiatalon kell bulizni. Na hát szóval így tényleg nehéz.
.
„ahogy a magas bérigények is”

A magas bérigénnyel alapvetően nincsen baj, csak az embernek azért rendelkezni kell némi önkritikával, és be kell tudni áraznia magát a munkaerőpiacon, ugyanis a semmire nem fizetnek milliókat. Sok pályakezdő azt hiszi, hogy elég összegründolni valami kamudiplomát, és ez már útlevél a gazdagság világába. Nem, ettől még nem leszel különb a másik 500 jelentkezőnél. Egyébként is: hacsak nem hidakat, innovatív villamos berendezéseket tervezel, a diplomára addig lesz szükséged, amíg a felvételi folyamat zajlik, aztán elfelejtheted, és egyedül a tapasztalatodra, meg az eszedre leszel utalva. A cég kíméletlen, egy szám vagy egy rohadt statisztikában, és patikamérlegen számolják, kitermeled-e a rád fordított pénzt, megéri-e téged foglalkoztatni, vagy nem. Hidegen hangzik, de kábé így működik. Azért hogy jót is mondjak: ti már nem vagytok úgy sarokba szorítva mint a korábbi generációk, akik két gyerekkel nyomorogtak albérletben, hitelek és sárga csekkek alatt rohadva örültek, ha volt egy bármilyen szar munkahelyük, ahol ezt a kiszolgáltatottságot rútul ki is használták a munkaadók. A mostani generáció a sajátos szabados életvitelével (mamahotelesdi, szingli életmód, gyermektelenség, csapongás, jól fejlett egzisztenciális igények, elvárások) meghökkenti a cégeket is, emiatt érezhetően felértékelődött a megbízható lojális munkaerő.

2018.06.08. 10:22:23

@hutp: „pénz önmagában nem boldogít, de a hiánya nagyon hamar boldogtalanná tud tenni.”

A pénz eszköz. Egy szükséges szar, semmi több. Namost az a helyzet, hogy egy seggel egy lovat lehet csak megülni. Olyan nincs hogy minden van. Utazgatunk a világban, hülyére isszuk magunkat minden hétvégén valami party-n, de közben kéne azért egy menő kocsi is, (persze a legújabb m5-ös BMW) jó kecó, meghát van az embernek hobbija is arra is költeni kéne, de közben divatos göncökben kéne járni, meg félévenként új csúcsteló is kéne, meg építeni kell az egzisztenciát, és sorolhatnám napestig. Mindezt pályakezdő fizetésből kéne megvalósítani, de azonnal. Szal be kell látni, hogy olyan irreális elvárások ezek, hogy ehhez ragaszkodni ökörség, és boldogtalan leszel, ha nem tudsz engedni a húszból. Priorizálni kell a célokat, lesznek rövid és hosszútávú célok, és lesz olyan is amit el kell vetni, mert nem a te szinted. Szar ügy, de ez van, ha nem tömnek ki a szülők lóvéval, és a saját lábadon kell megállni. Nem akarsz középszerű lenni? Pedig a te generációd kilátásaival már a középszerűség elérése is kitűzendő cél. Aki nem tudja eldönteni merre induljon, csak sodorja az élet lukas gatyával, szülői segítségre utalva, az ne akarjon szintet ugrani, és luxusélet után ácsingózni. Abszolút igaz, hogy álmodtatok egy ideális rózsaszín világot magatoknak, de a realitástól kurva messze van. Tudom hogy sokat rontanak a helyzeten a nyálas amerikai tv sorozatok, ahol mindenki tökéletes, gazdag, és senki sem dolgozik. A hazai hitvány celeb felhozatal is csak azt erősíti, hogy nulla IQ-val is lehet dőzsölni, de baszki ez összeegyeztethetetlen a magyar valósággal! Egyébként észrevettem, hogy folyton a kapitalista nyugat a fiatalok számára az etalon, mikor el lehetne nézni a másik irányba is: A földgolyó 7 milliárd emberéből 6 nincstelen nyomorgó, kilátástalan helyzetben van, és amikor ezt látjuk láthatnánk azt is: magyarország még mindig egy kibaszott jó helynek számít. Mivel minden fiatalra jellemző a lázadás, elégedetlenség, és a dolgok el nem fogadása, meg sem próbálok veled ezen a téren vitázni, inkább mondom a tutit, ahogy korosodsz, megtanulsz majd beleszarni a dolgokba, és leredukálódik a lét egy olyan szintre, ahol megpróbálod kihozni a lehető legjobbat abból ami van. Ezt hívják középszerűségnek, de még mindig jobb mint mamahotelben nyomkodni a telefont, és az idős szüleitek vérét szívni.

„akárki akármit mond, szerintem baromi fontos a kamaszkori bandázás és céltalan hülyülés és baromságok csinálása.”

Egyetértek, ahhoz hogy az ember egészséges felnőtt legyen, ez szükséges lenne.

ArriMedes 2018.06.08. 14:39:53

@Jankove:

még neked áll feljebb, pofátlan troll.
ideszersz kisesszéket, senki sem fizet hogy mondatról mondatra végigmenjek a hülyeségeiden.
az ilyen csak abból ért, ha kivágják.
amúgy hazudsz már nagyobbat a forrásokról, trollocska, ha empirikus tartalma van, azt általában forrással szokták megadni, ja, hogy akkor
földgolyó 7 milliárd emberéből 6 nincstelen nyomorgó, kilátástalan helyzetben van, és amikor ezt látjuk láthatnánk azt is: magyarország még mindig egy kibaszott jó helynek számít."
az ilyenek meg a durvábbak nem mennének el.
LOL

ArriMedes 2018.06.08. 14:42:04

@ArriMedes:

mondjuk az tény, hogy a forrásoknál nagyobb baj a bigott hugyosproliszemlélet, gondolom valami jobbos szavazó az illető, a frusztrált bigott önigazoló jobbos kispolgár nyomja általában ezeket

ArriMedes 2018.06.08. 15:12:45

amúgy nevezzük nevén a dolgokat: generációmocskolás . illetve eltérő életvitelt folytató emberek mocskolása.
ez a zsidózás-cigányozás megfelelője

2018.06.08. 20:23:23

@ArriMedes: „senki sem fizet hogy mondatról mondatra végigmenjek a hülyeségeiden”

Már ne haragudj, de téged ki kért meg, hogy önjelölt fogadatlan moderátorként tevékenykedj itt, mintha kötelező lenne ? Mindenkinek jót tennél, ha inkább visszamennél tologatni a matchboxaidat.

„általában forrással szokták megadni”

Akkor szokás forrást megadni, amikor valaki az igazát akarja megtámasztani azzal, hogy nem az ujjából szopott valamit. Nekem ez nem volt célom. Elmondtam valamiről a véleményemet, aztán a másik félre bíztam mit kezd ezzel. Elfogadja jó, ha nem, nekem az is teljesen tökéletes. Én már rég kinőttem a bizonyítás korszakából te csíra.

ArriMedes 2018.06.08. 21:48:50

@Jankove:
Én már rég kinőttem a bizonyítás korszakából te csíra."

nagy kár, mert ez azt jelenti hogy gátlástalanul terjeszthetsz féligazságokat, mocskolhatsz embercsoportokat stb.
ezért virágzik a fidesz, ezért hőbörög dennett, stb. stb.

hutp 2018.06.09. 18:28:30

@Jankove: "Kölökkoromban pont ezt hallgattam én is. De mentem a fejem után, úgyhogy tőlem ilyet biztosan nem fogsz hallani."

Te egy kevésbé szorongó, kevésbé normakövető gyerek voltál. Nem mindenki ilyen szerencsés. Azt gondolom, fiúnál kifejezetten nem jó, ha túl erősen normakövető (túlságosan meg akar felelni az elvárásoknak, mindent megtanul, elvégez, de nem tudja, miért).

"Pont arra próbálok rávilágítani, hogy amit szeretsz, amihez van érzéked tehetséged, (legyen az BÁRMI) abból kell kihozni a legtöbbet, aköré kell valami értelmeset felépíteni, amiből később kitartással kikerekedhet valami. "

Ebben teljesen igazad van, és ezt időközben én is megtanultam. A probléma csak az, hogy az "időközben" azt jelenti, hogy már gyakorlatilag közelebb vagyok a harminchoz, mint a húszhoz. Ami nem tűnhet annyira gáznak, de valójában az, mert egy tehetséget legkésőbb kamaszkorban érdemes elkezdeni kiaknázni, hogy abból legyen is valami. Egyszerűen nem fogja honorálni a munkaerőpiac, ha valaki a húszas évei második felében tér észhez. Nagyon gonosz dolog az életben, hogy van, amit egyszerűen túl későn értesz meg, és addigra már cseszheted.

A példádnál megállnék egy kicsit:

"Van egy Y unokoaöcsém, aki tipikusan az a kallódó jellem. Ha megkérdezem tőle, mi érdekli, rángatja a vállát. Igazából semmi."

Ez több dolgot is jelenthet. Egyfelől lehet, hogy ő tényleg kallódó jellem. Egyszerűen vannak ilyen se hideg, se meleg emberek. De őket ez nem is zavarja.

Az is lehet viszont, hogy halál frusztrált, csak nem lát megoldást. Egy önfejlesztő könyvben olvastam, hogy aki nem tudja, mire vágyik igazán, az valójában azt jelenti, hogy olyan rég mondott le róla, hogy már elfelejtette. HInni is meg kell tanulni. Főleg annak, aki mondjuk érzékeny a negatív véleményekre, és letörik korán a lelkesedését. Szomorú, de igaz, hogy a földszintről nem lehet leesni. Az ilyen kudarckerülő emberek azt tanulták meg, hogy ha nagyot álmodnak, annak pofáraesés lehet a vége, és akkor inkább jobb az egészet elfojtani. Csak úgy meg életerejük nem lesz.

"Sok pályakezdő azt hiszi, hogy elég összegründolni valami kamudiplomát, és ez már útlevél a gazdagság világába. Nem, ettől még nem leszel különb a másik 500 jelentkezőnél. "

Én nem hiszem, és sokan be is látják, hogy ez nincs így, és szoronganak is eleget emiatt.

"Egyébként észrevettem, hogy folyton a kapitalista nyugat a fiatalok számára az etalon, mikor el lehetne nézni a másik irányba is:"

Az ember már csak így működik. A jót könnyebb megszokni, mint a rosszat. Az én szüleim se gratuláltak soha az ötösök után. Bezzeg ha egyszer egyest vittem haza...

" inkább mondom a tutit, ahogy korosodsz, megtanulsz majd beleszarni a dolgokba, és leredukálódik a lét egy olyan szintre, ahol megpróbálod kihozni a lehető legjobbat abból ami van. Ezt hívják középszerűségnek, de még mindig jobb mint mamahotelben nyomkodni a telefont, és az idős szüleitek vérét szívni."

Pazarul hangzik. Igazán inspiráló :P Egyébként abban egyetértek, hogy nem kell kiválónak lenni. Akinek van rá adottsága, annak hajrá, de amúgy szerintem emberileg kevés több dolog van annál, mint egy megfelelő társat találni, azzal minél mélyebbé tenni a kapcsolatot, közös otthont és családot teremteni és elégedetten dolgozni.

ArriMedes 2018.06.10. 11:53:08

@hutp:

. Egyszerűen nem fogja honorálni a munkaerőpiac, ha valaki a húszas évei második felében tér észhez. Nagyon gonosz dolog az életben, hogy van, amit egyszerűen túl későn értesz meg, és addigra már cseszheted."

azért ehhez három megjegyzés

1. messze nem kizárólag, de részben emberi hülyeség és speciális (nem tömeg) érdekek miatt van így
2. magyarország egészen keményen kiemelkedik a sorból, itt olyan szintű ostoba merev húgyagyúság van, ami nyugatról nézve is meglepő---részben pont a jankove-félék miatt
3. ennek bizony változnia kell, mert munkaerőhiány, magasabb élettartam, növekvő nyugdíjkorhatár-sőt akár élethosszig tartó munkavégzés, szüntelenül változó munkakörök stb----az nem fog menni, hogy 14 évesen döntesz, aztán ha 30-ra nem "jutsz csúcsra", akkor véged. nem fog, akkor sem, ha mondjuk jankove ezt szeretné.

hutp 2018.06.10. 19:07:25

@ArriMedes: Én abból indulok ki, hogy mindenkinek a személyes tapasztalata érdekel.

2018.06.11. 22:26:13

@ArriMedes: Felsoroltál egy csomó állítást, forrás nélkül. Forrás, forrás, hol vannak a források he?

Megint egy csomó rózsaszín dolgot állítasz, elmondod hogyan kéne működnie a világnak, hogyan lenne igazságos, csak az a baj, hogy a valósággal köszönőviszonyban sincs. Lehet hogy egyre magasabb a nyugdíjkorhatár (a várható élettartam ezzel szemben stagnál vagy csökken, mégha mást is hazudnak - csak az én környezetmben alig élték meg a férfiak a nyugdíjkorhatárt) de ez semmit nem befolyásol a munkapiaci trendeken: 50 fölött igen nehéz elhelyezkedni. Egyrészt, sehová nem kellesz, mert csak. Másrészt, egy kiszipolyozott, agyonhajtott, kiégett dolgozó ember 50 felett már aligha fogja a világot megváltani, leginkább a nyugdíjat várja, vagy elmegy valami nyugis állásba (biztonsági őr), ahol nem kell nagy dolgokat kitalálni, és nincsenek elvárások nyugdíjig. Lehet emelgetni a csillagos égig a nyugdíjkorhatárt, a munkaerőpiac leszarja. Ez a helyzet. Meg a hülye közhelyek, hogy sosem késő újrakezdeni, ahogy azt móricka elképzelte. Keresheted te az utadat egész életedbe, életművészkedhetsz anyádék nyakán 50 éves korodig, csak az a baj, hogy ilyenkor már az emberek többsége biztos egzisztenciát, független életet, és egy családot már fel szokott tudni mutatni.

2018.06.11. 22:59:33

@hutp: „Azt gondolom, fiúnál kifejezetten nem jó, ha túl erősen normakövető”
Bizonyos tekintetben igen, bizonyos tekintetben nem. Én pl; szeretem a normákat, és a konzervatív dolgokat, de a saját elképzeléseim szerint alakítottam mindig az életem. Ez persze számos pofáraeséssel is járt (innen is üzenem, hogy a sokszor lehülyézett, lenézett szülőknek bizony sokszor igazuk van) de alapvetően elmondhatom, hogy alakítottam az életet, és nem elszenvedője voltam. Persze utólag mindig okosabb az ember, látom hol lehetett volna jobban is csinálni.

„Ami nem tűnhet annyira gáznak, de valójában az, mert egy tehetséget legkésőbb kamaszkorban érdemes elkezdeni kiaknázni”
Nem vagy még elkésve, de időd sincs már sok gondolkodni. Vannak olyan tehetséget igénylő szakmák, amelyeket felnőtten már nem fogsz tudni elsajátítani, főleg ha van benned maximalizmus, és elhivatottság arra, hogy valamt ne csak úgy odakenj, hanem profi legyél benne. Például zenésznek ne menj. Azt már oviban el kellett volna kezdeni (mit fogok most ettől az idióta ArriMedes-től kapni), és nem elég csak tanulni, hanem sajátos életmóddal is jár. Az átlag szakmákkal nincs probléma, 20 és 30 között van még éppen elég power az emberben, hogy ráfeküdjön valamire és kiművelje magát belőle, a gond leginkább akkor szokott lenni, amikor ötlet sincs merre. Na az viszont űbergáz.

„Egyszerűen vannak ilyen se hideg, se meleg emberek. De őket ez nem is zavarja. Az is lehet viszont, hogy halál frusztrált, csak nem lát megoldást”

Én úgy gondolom, hogy amíg az emberre nem hullanak a sárgacsekkek, és van szülő, aki ott áll a csemete felett, és fizet mindent, addig nincs motiváció indulni. Ez sok fiatalnál szerintem probléma. Az unokaöcsém ugyanez a kategória. Nem frusztrált ő, egyszerűen nincs indoka arra hogy kilépjen a nagybetűsbe. Megvan mindene, Járhat az apja kocsijával, szállásra rezsire nem kell költeni, a függetlenedés egyelőre nem akkora vonzerő, hogy vállalja a megpróbáltatásokat. Jó ez így. Csak közben múlik az idő, egyik év megy a másik után, és ebben a korszakban nem olyan munkákat kell már végezni, amelyeket diákként csinál az ember nyáriszünetben mellékes gyanánt.

„Az ember már csak így működik. A jót könnyebb megszokni, mint a rosszat”
Nincs ezzel gond, amíg helyén kezeli az ember ezeket. Jó lenne úgy élni, ahogy a filmsztárok amcsiban, de látni kell, hogy az egy szélsőség és illúzió.

„emberileg kevés több dolog van annál, mint egy megfelelő társat találni, azzal minél mélyebbé tenni a kapcsolatot, közös otthont és családot teremteni és elégedetten dolgozni”
Ez már érett gondolkodás. Nevetni fogsz, amíg nem volt gyerekem, mindig úgy voltam, hogy nekem nem kell, minek. Nyűg, lemondás, érzékem sincs hozzá, stb. Ma azt mondom, a világ egyik legnagyobb ajándéka, és ezt minden férfiember csak akkor érti meg, amikor a kezében tartja a saját gyerekét a szülőszobán. De ez egyben felelősség is, méghozzá brutálkemény.

hutp 2018.06.12. 10:56:48

@Jankove: "Például zenésznek ne menj."

Nagy kár, mert éppen ez az egyik, amiben tudom, hogy jó lennék, csak nem tanultam... Én egyébként arra gondoltam, mikor azt írtam, hogy nincs már idő váltani, hogy aki pl. ilyenkor kezd el egy úgy irányt, az túl későn fogja befejezni, és nem lesz munkatapasztalata. Engem is állandóan ezzel riogatnak. Persze van végzettségem, csak éppen nem szeretem. Amit szeretnék, arra meg már idő nincs nagyon, és ezeket senki nem mondja el neked 18-20 évesen, mikor kikerülsz a gimiből. Meg azt se, hogy ne mindig a környezetedre hallgass, mert nagyon boldogtalan leszel.

"Nevetni fogsz, amíg nem volt gyerekem, mindig úgy voltam, hogy nekem nem kell, minek. "

Én nagyon szeretnék, de a család egy olyan dolog, hogy az érett embert kíván, azt hiszem.

hutp 2018.06.12. 11:16:52

Tudod, igazából szerintem az a kemény ebben az egészben, hogy gimis korod végéig nem kell kb. semmivel foglalkozni, aztán hirtelen 20-30 között ki kell találni MINDENT egyszerre. És ezzel nehéz mit kezdeni. Aki sokat agyal/benne ragad egy rossz döntésben évekre, az nagyon pórul jár. Már csak azért is, mert ez az utolsó kor, amikor még be lehet valamelyest pótolni kimaradt dolgokat, élményeket lehet szerezni az egyetemen...

2018.06.13. 14:42:19

@hutp: "Nagy kár, mert éppen ez az egyik, amiben tudom, hogy jó lennék, csak nem tanultam..."

Sajnos ez egy ilyen bicikli. Számos dolog van, amiben az ember jó lehetne, van érzéke hozzá, de nem adatik meg a lehetőség az önmegvalósításhoz. Én felnőtt korban, hendikeppel kezdtem neki jópár dolognak, ami végül csak hobbi lett, nem megélhetés. Leginkább azért, mert pl; zenéléshez temérdek pénzre lett volna szükség, a szüleim pedig egyszerű emberek voltak, nem tudták volna ezeket kigazdálkodni, főleg a 80-as években, amikor nem létezett az alacsonyabb minőségű, olcsó-kompromisszumos "első hangszernek megfelelő lesz ez is" fogalma, és nem volt minden bokorban hangszerbolt, mint manapság. Ettől függetlenül, az álmokat nem szabad feladni, ha érzed magadban hozzá az elhivatottságot vágj bele, sosem tudhatod mi kerekedhet ki belőle. Ha megélhetést nem is fog adni, legalább lesz egy hobbid ami viszi a pénzt :))) a lényeg hogy tisztában legyél azzal, mik a lehetőségeid, miből lehet hivatás, miből hobbi, mi fér bele a realitásba, és mi nem, és lépj.

"ilyenkor kezd el egy úgy irányt, az túl későn fogja befejezni, és nem lesz munkatapasztalata"

Főleg a komplexebb időigényesebb szakmák esetében, ahol releváns szakmai tapasztalat sokkal többet ér, mint az elmélet. Amikor átnyergelsz valami másra, azzal mindig számolni kell, hogy az adott témakörben –legyél akárhány éves is- nem fogsz többet érni egy pályakezdőnél, és előröl kell kezdeni megmászni a hegyet. Közhely, de attól még így van. Az élet egy olyan szar játék, amit csak egyszer lehet játszani, jövőbelátó üveggömb, és esélyegyenlőség nélkül. De ebből kell főzni.

ArriMedes 2018.06.15. 14:33:35

@hutp:

vannak, ahol az nem számít, nem elég

ArriMedes 2018.06.15. 14:36:43

@Jankove:

ahol kell én mindig adok forrás, he

a szellemi hugyosproli marhaságöntésből meg ki kér, majd pont te, nulla társadalomtudományi végzettséggel, nulla érzékkel rendelkező bigott kispolgár fogod megmondani, ki hogy viselkedjen, meg milyen irányba menjen a társadalom, persze ha a hülye fajtádon múlna, nem menne érdemes irányba.

ArriMedes 2018.06.15. 14:37:47

@Jankove:

frusztrált bigott szellemi hugyosproli vagy. hogy aztán mennyit keresel, mennyit nem, az érdektelen. attól még az vagy.

ArriMedes 2018.06.15. 14:41:03

@ArriMedes:

a mostani kormány az ilyen féltudású okoskodó szellemi hugyosok kormánya

ArriMedes 2018.06.15. 14:47:51

@Jankove:

na ez pl. a tökéletes hugyoshányás.
"ne akarjon"---kinek képzeled te magad, jankó?

ArriMedes 2018.06.15. 14:48:34

@hutp:

bedőltél a hugyosnak.

ArriMedes 2018.06.15. 14:58:04

mondjuk a posztíró a legérdekesebb.
beleáll egy témába, érdemi források nélkül, idehányja, aztán elhúzza a belét, még annyit sem böfög, hogy "a felmerült érdemi kérdésekre-problémákra egy újabb posztban fogok válaszolni, mikor az időm engedi"
de a neve előtt ott áll--dr.
terence tao neve előtt pl. nem, pedig hát...

hutp 2018.06.19. 22:25:29

@ArriMedes: Nem tudom, mi a célod ezzel a vállalhatatlan hőbörgéssel, de szerintem mindenki vette a véleményedet, nem szükséges többször leírnod.
süti beállítások módosítása