A B1 blog kult rovata



Mire jók az elhárító mechanizmusok?

2018. augusztus 15. - drselleibeatrix

Mindenki használ elhárító mechanizmusokat, a kérdés csak az, hogy hol van a határ az egészséges és a kóros között?em1.jpg

Számtalan olyan dolog történik velünk nap mint nap, ami kellemetlen és nem szeretnénk róla igazán tudomást venni. Hogy ne fájjanak annyira ezek a dolgok, az én tudattalan védelembe kezd Freud szerint. Ugyanarra az eseményre személyiségünktől és az énünk működésétől függően másképpen reagálunk. Nézzünk egy példát!

Elég kellemetlen helyzet, ha nem vesznek fel minket egy állásra, amit megpályáztunk. Hogyan reagálhatunk erre?

1. Racionalizáció. Ez a magyarázom a bizonyítványomat helyzet. Azért nem vettek fel az állásra, ez egy olyan nehéz interjú helyzet volt, ami senkinek sem sikerült volna, egyszerűen túl sok olyan kérdést tettek fel, ami nem az én szakmai kompetenciámba tartozik. Micsoda dolog ez, hát csoda hogy nem  sikerült?

2. Reakcióképzés. Ilyenkor a vágyainkkal ellentétes cselekvést végzünk, azaz nagyon dühös vagyok a cégre, amiért nem engem választottak, de ehhez képest az ismerőseimnek nagyon elismerően szólok róluk.

3. Tagadás. Elhisszük, hogy a dolog nem is történt meg. Nem is akartam megpályázni az állást, nem is volt fontos és úgysem fogadtam volna el.

4. Intellektualizáció. Az érzésekről a gondolkodásra helyezzük a fókuszt. Megmagyarázzuk, kiguglizzuk, utánanézünk és mindent elkövetünk, hogy az értelmét megtaláljuk a történéseknek. Utánanézünk, hogy mások milyen végzettséggel vagy tapasztalattal dolgoznak a cégnél, hogy hogyan lehet a szükséges kompetenciákat megszerezni.

5. Projekció. Minden negatív érzésünket kivetítjük valaki másra, mást hibáztatunk. Ha kellemetlenül éreztem magam, mert kisebbségi komplexusom volt az interjúztatótól, akkor rávetítem minden ellenérzésem: micsoda ficsúr/nagyképű/liba/műanyag ember volt - tetszés szerint behelyettesíthető. 

6. Regresszió. Ilyenkor nem úgy viselkedünk, ahogy egy felnőttől elvárható lenne. Tehát a hír hallatán, hogy nem vettek fel, csapkodunk, sírunk és tombolunk mint egy óvodás.

7. Humor. Ez a legfejlettebb elhárító mechanizmus, aminek a használata a legkevésbé veszélyes a lelki egészségünkre. Amikor humort használunk, képesek vagyunk egy picit kilépni a helyzetből és nevetni egyet magunkon, de nem elviccelni a helyzetet. Azaz amikor nem vesznek fel az állásra, akkor képes vagyok vállat vonni és azt mondani, hogy ez az egész helyzet, a magukat vérprofinak tettető HR-esekkel olyan volt, mint egy jelenet a Hivatali patkányokból, de nem én fogom rájuk gyújtani az irodát.

Igazából minden elhárító mechanizmus alapja az

elfojtás.

Ez arról szól, hogy minden olyan érzelmet vagy élményt, ami számunkra kínos, a tudattalanba szorítunk és nem foglalkozunk vele többé. Ezzel egy bizonyos pontig nincs baj, azonban ha túl sokszor nyúlunk az elhárításokhoz, akkor egy idő után elveszíthetjük a kapcsolatunkat a valósággal és egyre kevésbé tudjuk majd úgy irányítani az életünket, hogy kevesebb kellemetlen élmény érjen bennünket.

A szerző egyetemi adjunktus, a pszichológia doktora

(Kép: Pinterest)

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr3214017884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.