A B1 blog kult rovata



Egerben remete, Szegeden párbajhős

2019. szeptember 17. - jdesi

Az ártatlan külső mögött néha meglepő dolgok rejtőznek. 

geza_gardonyi.jpg

A Vasas Szent Péter utca Szegeden ma egy csöndes, családias környéknek számít. Csak kevesen tudják, hogy 1890-től ebben az utcában kapott helyet a Csillagbörtön egyik fiókintézménye, az Államfogház, ahol a rabok személyében egészen rangos társaság gyűlt össze: itt őrizték a politikai foglyokat és azokat, akik lovagias ügyeik rendezése miatt kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Közöttük volt Gárdonyi Géza is, aki a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló munkatársaként szerzett magának elismertséget a városban. 

Nem könnyű elképzelni, hogy az egyébként közismerten tüdőbeteg és hipochonder író verekedéssel oldotta meg a vitáit - pedig kétszer is fogházba került párbajozás miatt. Újságíróként gyakran nagyon élesen fogalmazott, ezzel sok rajongót, de sok ellenséget is szerzett magának.  Így keveredett konfliktusba egy közismert bankárral, May. R. Miksával is, aki Gárdonyi egy gúnyversében a Szegedi Paprika hasábjain sajnálatos módon magára ismert. Az ügy bíróság elé került, és bár hivatalos úton sikerült rendezni a nézeteltérést, a bankár ügyvédje, dr. Kókay István a lapot is megtámadta. Gárdonyi persze nem volt rest a következő számban az ügyvédről is írni néhány keresetlen szót, aki ezután, törvény ide vagy oda, párbajra hívta az írót. Gárdonyi a fegyvert közel sem forgatta olyan jó, mint a tollat. Így nem elég, hogy a párbajjal törvényt szegett, még könnyebb sérüléseket is szenvedett a lovagias ügy rendezése közben (egyes források szerint ezek egy részét saját magának okozta).  Két hét fogház lett a büntetése. A Vasas Szent Péter utcában átélt élményeiről riportsorozatot írt. Innen tudhatjuk, hogyan miséztek akkor a rabok, illetve, hogy a fogház lazább szabályainak hála házi, vagy akár éttermi kosztot is fogyaszthattak a fogvatartottak, ha volt, aki elhozta nekik. Azt is kifejtette, hogy párbajért a fogvatartás nem a megfelelő büntetési forma: nézetei szerint ez senkit nem fog visszatartani attól, hogy legközelebb is így rendezze a sérelmeit. Ő maga volt erre a legjobb példa: egy fél évvel azután, hogy letöltötte két hétig tartó büntetését, 1891 tavaszán ismét az igazságszolgáltatás vendégszeretetét volt kénytelen élvezni, ismét egy párviadal miatt.

img_3049.jpg

A második párbajra egy félreértés miatt került sor. Gárdonyi a Szegedi Naplóban megírta, hogy egy Fortgang névre hallgató személyt a rendőrség letartóztatott. Ekkoriban szintén a lapnál dolgozott Ujlaki Antal, aki nem sokkal azelőtt magyarosította a nevét Vortgangról. Azt gondolta, Gárdonyi őt figurázza ki írásában, és halálosan megsértődve párbajra hívta kollégáját. Gárdonyinak semmilyen hátsó szándéka nem volt a cikkel, de a kihívást elfogadta. A viadal során Ujlaki súlyosan megsérült, így Gárdonyinak a párbaj és a sérülés miatt is felelősséget kellett vállalnia. Ez alkalommal egy hónapot töltött a szegedi fogházban. Ekkor sem hagyta abba a munkát, cikksorozatot írt lapjának Don Vigole álnéven. 

A fogház épülete ma már nem is emlékeztet börtönre: 1945-ig használták foglyok őrzésére, utána szolgálati lakások kaptak benne helyet. Gárdonyi bizonyára örülne ennek, hiszen ő maga írta az egyik cikkében: “ez a börtöntípus sosem fogja megszüntetni a párviadalokat, ehhez a korszellemnek kell megváltoznia”.

(kkerényi) 

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr3715110992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.