A B1 blog kult rovata



A szobor, amit senki nem mert felavatni

2019. október 16. - kkerenyi

Móra Ferenc halála után is képes volt kiverni a biztosítékot a közéletben

bf455-moraf01_w800.jpg

Szegeden a Roosevelt téren áll egy szobor, ami egészen egyedi módon állít emléket Móra Ferencnek. Móra íróként, újságíróként és etnográfusként is sokatt tett a városért, de azt kevesen tudják, hogy van valaki, aki nélkül mindez sokkal nehezebben valósulhatott volna meg.  A szobor, bár csak az író neve szerepel rajta, két alakot ábrázol. Egy talapzaton Móra Ferenc mellszobra látható, a talapzat tövében pedig egy bajszos figura üldögél. Ő Kotormány János, aki Móra életének elválaszthatatlan része volt, mindenesként segítette az író munkáját és mindennapjait. Móra tréfásan “személyem körüli miniszternek” nevezte, ezzel is utalva arra, mennyire nélkülözhetetlen számára Kotormány támogatása.  Erre a különleges kapcsolatra utal Tápai Antal alkotása: a két alak együtt tiszteleg Móra munkássága előtt. Az író nélkül Kotormány csak egy épp ott ülő fickó, Móra testének fele pedig hiányzik, a mellszobor gyakorlatilag a másik alakban folytatódik, az teszi teljessé. 

szeged-mora1.jpg

A szoborral kapcsolatban nem ez az egyetlen furcsaság. 1938-ban készült el, az író halála után négy évvel. Hamar fel is állították, és egy lepellel letakarták az ünnepélyes avatásig. A közélet azonban közbeszólt: az akkori politikai légkörben a város vezetése nem látta jó lépésnek egy olyan újságíró szobrát felavatni, aki közismerten liberális beállítottságú volt, sőt, tagja volt a szabadkőműves páholynak is. Bár életében igazi sztárnak számított, a harmincas évek második felében sehogy sem volt illeszthető a politikai irányelvekhez. A munkássága ennek ellenére megkerülhetetlen volt, és a város életében betöltött szerepét sem lehetett vitatni. Ennek az ellentmondásos hozzáállásnak köszönhetően történhetett meg, hogy a szobor ugyan helyet kapott a város egy frekventált pontján, felavatni viszont senki sem merte. Az ünnepség kitűzött időpontját folyton odébb tolták, és a köszöntő beszédre felkért Sík Sándor sem vállalta végül a feladatot, tartva attól, hogy jobboldali támadások érhetik. Tápai Antal, az alkotó csak várta, várta, hogy mi lesz a mű sorsa, aztán 1939-ben, egy novemberi napon elege lett a huzavonából, és dühében saját kezűleg tépte le a leplet a szoborról. Így a ceremónia ugyan elmaradt, de az alkotás végre elfoglalhatta a helyét a neki szánt térben úgy, ahogy azt a készítője eltervezte. A történetnek azonban itt még nincs vége: a háború után, mikor a város kezdett magához térni kicsit a pusztítás okozta fásultságból, a Juhász Gyula Kör megtartotta az  avatást. Így a Móra-szobor, ami már nyolc éve ott állt, 1946. október 25-én nyerte el teljes legitimitását, és ezzel a gesztussal az eredeti jelentésén túl a béke és az elfogadás jelképévé is vált. 

roosevelt_ter_mora_ferenc_tapai_antal_kulai_jozsef_1946.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://szubkult.blog.hu/api/trackback/id/tr5515224480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2019.10.17. 17:31:46

Csak az érdekesség kedvéért: Hasonló kompozíció Strobl Alajos 1910-es nagykőrösi Arany-szobra. A költő csak mellszobor, a főalak inkább az előtte ülő vén gulyás. Képek és részletek itt: bagyinszki.eu/archives/9738